Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A védjegyszerű használat azt jelenti, hogy a védjegyként oltalmazott megjelölés használatának akkor van a védjegyjog szempontjából relevanciája, ha az gazdasági tevékenységgel kapcsolatban történik − állapítja meg a jogiforum.hu védjegyblogjában Bede Máté (Pintz és Társai Ügyvédi Iroda). Az idézett példa a következő: egy új márka bevezetése időpontjában a védjegyként használt megjelölést több magyar vállalkozás (nagykereskedő) is használta. Ezek a vállalkozások a márka bevezetésének kezdetén közösen bíztak meg egy másik vállalkozást azzal, hogy a márkanévvel ellátott termékeket legyártassa egy külföldi gyártóval. és megszervezze a termékek Magyarországra szállítását. A márkanevet korábban sem itthon, sem külföldön nem használta senki az adott piacon, és a bevezetése után sem védték le védjegyként, hosszú éveken keresztül.
A márkanévvel ellátott termékek úgy kerültek a magyar forgalmazókhoz, hogy a gyártást és a Magyarországra szállítást minden alkalommal ugyanaz a vállalkozás szervezte, de a forgalmazók mindig előre megfinanszírozták a gyártás költségeit. A termékek gyártását és szállítását a külföldi gyár kiszámlázta a gyártást és a szállítást szervező vállalkozásnak, ez pedig továbbszámlázta a termékeket a magyar forgalmazóknak (a megrendelőknek). A gyártást és szállítást szervező vállalkozás (importőr) kizárólag annyi árut hozott be, amennyit tőle az egymással együttműködő magyar forgalmazók megrendeltek, vagyis a csoporton kívül másnak nem közvetített termékeket az adott márkanév alatt. A beérkező termékek szétosztásában, szortírozásában már az importőr csak mellékesen vállalt szerepet, azt nagyrészt az egyik magyar nagykereskedő végezte a saját székhelyén. A márkanév sikeres lett, sok száz milliós forgalommal.
A gyártást és szállítást szervező vállalkozás négy év után fogta magát, és levédte védjegyként a márkanevet, mivel − gondolta − ő az importőr, a márkanevet az ő hozzájárulása nélkül ne tessék használni. A kérdés − védjegyjogi szempontból − az, vajon a védjegyoltalmat megszerző vállalkozás valóban védjegyszerűen használta-e a márkanevet. Ha igen, abban az esetben mikortól, milyen tényállási elemek alapján állapítható meg ez a használat?
A \"védjegyszerű\" használat lényege az üzleti érdekben keresendő. A megjelölés szempontjából nézve úgy fogalmazható meg: a védjegy funkcióit érintő használat. Az üzleti érdek nem más, mint hogy a védjegy (mint eszköz egy adott funkció ellátására) fel- és kihasználható legyen. A védjegyszerű használat megállapításának feltételei azért különösen fontosak, mert sokszor évekig úgy használnak márkaneveket a piac szereplői, hogy nem lajstromozzák védjegyként. A \"márkanévhez fűződő jog\" ilyenkor létrejön, amelyet egyrészt a versenyjog biztosít, másrészt a bírói gyakorlat vagyoni értékű jognak tekinti azt. Ha viszont létezik a \"lajstromozatlan márkanévhez fűződő kizárólagos jog\", akkor fontos tisztázni annak feltételeit. Ez kettős: az intenzitás, amit a magyar joggyakorlat is értékel, valamint a \"márkanévszerű használat\".
