A számokat Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke ismertette az egyik internetes portálon. Barcza Mihály (Oppenheim Ügyvédi Iroda) tovább árnyalta a képet. A múlt század kilencvenes éveinek első felében azok az ügyvédek bizonyultak nemzetközi kitekintésben is sikeresnek, akik nyelveket beszéltek, és már kapcsolatban álltak a fejlettebb ügyvédi kultúrát művelő országokban dolgozó jogászokkal. Ebben az időszakban jelentek meg a nagy nemzetközi irodák Magyarországon, és ez alapvetően változtatta meg a piacot. A kilencvenes évek közepére esett a privatizáció jelentős része, a megbízások meghatározó hányadát a nagy, multinacionális irodák nyerték el. (A nagy privatizációk befejeződése után egyébként közülük többen távoztak is a piacról.)
A nagy nemzetközi irodákkal a magyar közepes méretű ügyvédi irodák nem tudtak versenyezni, nem ismerték még azt a vállalati kultúrát, amelyhez a megrendelő hozzászokott. A megrendelő − megérkezvén Londonból, Bécsből, Párizsból, Frankfurtból − értelemszerűen ragaszkodott a megszokott színvonalhoz. A magyar tulajdonú irodák megpróbálták a helyismeretüket kihasználni, így többen nyitottak olyan speciális területek felé, mint például az értékpapír- vagy a szerzői jog. Így elmondható, hogy a modern üzleti élet jogi \"know-how\"-ja a nagy nemzetközi irodákon keresztül jutott el Magyarországra, akik nagy szerepet vállaltak a piacgazdaság intézményrendszereinek importjában és meghonosításában.
a nagy nemzetközi irodákon keresztül jutott el a Magyarországra
Úgy fél évtizede újabb tendencia figyelhető meg − állította az említett elemzésben Szécsényi László (Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás). Több ismert nemzetközi ügyvédi iroda zárta be magyar részlegét, mivel csökkent a magyar piac profittermelő képessége. Eközben a megbízások mennyisége lényegesen nem csökkent, de jóval kevesebb az olyan ügy, amely elbírja a magas óradíjjal dolgozó külföldi ügyvédeket. A közepes cégek − de időnként a nagyvállalatok is − szívesen fordulnak a nagyfokú szakosodáson alapuló, személyesebb tanácsadást biztosító közepes vagy kisebb magyar irodák felé, amelyek költséghatékonyabbak, és így olcsóbbak, mint a nemzetközi versenytársaik. Ezeket a kisebb magyar irodákat − részben − a korábbi nemzetközi irodákból kivált ügyvédek alapították.
