Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elindult az új közbeszerzési törvény tervezetének társadalmi vitája, a kormany.hu-n közzétett jogszabályt június elsejéig lehet véleményezni. A törvény november 15-én lépne hatályba. A tervezetből kiderül, hogy a közbeszerzési eljárásokat két eljárásrendben, az uniós értékhatárt elérő, illetve a nemzeti értékhatárt elérő beszerzésekre meghatározott szabályok szerint kell lebonyolítani.
A törvény elfogadásával jelentősen változnának a nemzeti eljárásrendben alkalmazható eljárások szabályai. A nemzeti eljárásrend szerint kell lebonyolítani az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzetit elérő közbeszerzéseket, emellett a szolgáltatási koncesszióra és bizonyos, a törvényben meghatározott szolgáltatások megrendelésére is alkalmazható. (Ilyen például az oktatási és szakképzési, a vasúti és vízi szállítási szolgáltatás.) Az ajánlatkérő alkalmazhatja − építési beruházás esetén kötelezően − az uniós eljárásfajtákat, azokkal a könnyítésekkel, rövidebb határidőkkel, amelyeket a kisebb értékre tekintettel a törvény lehetővé tesz. Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén azonban az ajánlatkérő maga dönthet az alkalmazott eljárás szabályairól.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy kizárja az eljárásból azt a gazdasági szereplőt, amely a hasonló szerződésben vállalt kötelezettségét az elmúlt három évben nem vagy hibásan teljesítette, és ezt az ajánlatkérő hitelt érdemlően alá is tudja támasztani. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában jogosult a törvényben meghatározott kizáró okok közül egynek vagy többnek az érvényesítését előírni. Ilyen kizáró ok lehet − például a lejárt adótartozás, jogerős eltiltás, munkaügyi bírság és hamis adatszolgáltatás mellett − a fennálló alvállalkozói tartozás is. A törvény szerint kizárható az eljárásból az, akinek korábbi közbeszerzés eredményeként 2010. szeptember 15-ét követően megkötött szerződésével kapcsolatban 10 százalékot meghaladó tartozása van alvállalkozója felé, vagy a fizetési késedelme meghaladta a fizetési határidőt követő 15 napot − annak ellenére, hogy az ajánlatkérő kifizette −, és ezt két éven belül született jogerős és végrehajtható határozat megállapította.
Az eljárás ajánlattételi határideje a nyílt, meghívásos eljárásban, valamint az ajánlatkérő által meghatározott szabályok szerint bonyolított, egyszakaszos eljárásban (kivéve a gyorsítottban) nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított 20 napnál. Többszakaszos eljárásnál annyi részvételi határidőt kell biztosítani, \"amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni\". Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható.
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás − a korábbi speciális, indokolt esetek helyett − akkor is indítható, ha az árubeszerzés és szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió, az építési beruházásé pedig a 150 millió forintot. Ilyen eljárást lehet lebonyolítani továbbá a külképviseletek beszerzéseire, valamint akkor is, ha a vásárlás kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn. Hirdetmény nélküli eljárás indításáról már a Közbeszerzési Döntőbizottságot sem kellene értesíteni. Ajánlattételre legalább három ajánlattevőt kell felkérni, \"lehetőleg olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak (kkv) minősülnek\", és amelyek az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni tudják az alkalmassági feltételeket.
A kkv-k számára fenntartható beszerzések is megmaradnak, ezt a szabályt tavaly vezette be a kormány. Így az ajánlatkérő az eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja árubeszerzés és szolgáltatás esetén a 100 millió, építési beruházásnál pedig az egymilliárd forint nettó árbevételt el nem érő vállalkozások számára.
Az ajánlatkérő, ha önállóan alakítja ki az eljárási szabályokat (árubeszerzésre és szolgáltatásra), az eljárás során nem térhet át a választott eljárásról egy másikra. Az eljárási szabályokat az ajánlati felhívásban közölni kell. A szabályok meghatározásakor figyelemmel kell lenni az adott ágazat sajátosságaira, a piac nagyságára, a kereskedelmi gyakorlatra. A felhívásnak biztosítania kell, hogy egyenlő eséllyel nyújtsanak be ajánlatot az ajánlattevők. Az ajánlattevőket és az ajánlatok bontása előtt a beszerzés iránt érdeklődő gazdasági szereplőket írásban tájékoztatni kell az eljárás eredményére kiható döntésekről és információkról, továbbá ezek indokairól. Az ajánlati felhívást − meghatározott minta szerinti − hirdetménnyel kell közzétenni. (Hirdetmény nélküli eljárást is lehet indítani, ha ennek törvényi feltételei fennállnak.)
