Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− Hogyan tud segíteni az informatika az egészségügyben?
− Az elmúlt időszakban két területen nem ért el az ict-szektor komoly előrelépést, ez az oktatás és az egészségügy. Például a tanulók és az oktatók is csak úgy használják a számítástechnika adta eszközöket, mint egy jobb papírt, és nem használják ki a benne rejlő lehetőségeket. Vagy például az egészségügyi adataim, amelyek rólam léteznek, nincsenek összekötve sehol, pedig milyen jó lenne, ha az engem kezelő összes orvos láthatná ezeket! Egyébként Svájcban van egy kísérlet ezzel kapcsolatban, ott ezer polgár egészségügyi adatait együtt tárolják, és bármelyik kezelőorvos hozzáférhet az összes korábbi lelethez. Az informatika ma már képes megoldani az ilyen feladatokat. Számos területen képes a technológia segíteni az egészségügynek, nagyon sok pénzt megtakarítva. A fejlett világ országai átlagosan a GDP-jük hat-nyolc százalékát a különböző krónikus betegségek kezelésére költik, míg a teljes egészségügyi költés 8-12 százalék. Azért ilyen sokat, mert még nem tudják igazán összekapcsolni az egészségügyet az életminőség javításával. Arra gondolok, hogy például a magas vérnyomással kezeltek kaphatnának egy sms-t, ha olyan időjárás közeleg, ami megemelheti vérnyomásukat. Az ilyen és hasonló, a klasszikus értelemben nem is egészségügyi megoldásokkal rengeteg pénzt lehetne megtakarítani, mindemellett biztonságosabbá és jobbá válhat az egészségügy is, mert azzal, hogy az információk eljutnak oda, ahová kell, kevesebb lehetne a beteg, az egészségesek pedig produktívabbá válhatnának. A jobb egészségügy nagyobb termelékenységet jelent − a nagyobb termelékenység pedig jobb életet.
− Kínában a termelékenység egyre fokozódik, miközben nincs még mindenki számára elérhető és megfizethető egészségügyi ellátás. Ez nem mond ellent ennek?
− Kína ugyanazokkal a problémákkal fog szembesülni, mint most mi. Csak más ütemezésben, öt-tíz év múlva. A kínai kormányzat elég komolyan figyeli és követi azt, hogy mi történik a világ más részén és mi a helyes egészségügyi szisztéma. Tavalyelőtt el is indítottak egy egészségbiztosítási reformot, amire három év alatt 28 ezer milliárd forintot költenek. Ugyanakkor egyre termelékenyebbnek, egyre jobbnak kell lenniük, hogy vissza tudják ezt forgatni az egészségügyi rendszer és más rendszerek kiépítésébe, mert a történelem azt mutatja, ha egy országban kialakul egy erősebb középosztály, akkor ez a középosztály arra szorítja a kormányzatot, hogy jobb egészségügyi és jóléti rendszert hozzon létre. És pontosan ez történik most Kínában, ahol már körülbelül kétszázmillióan tartozhatnak a középosztályhoz.
− A középosztály mindenhol a világon fogy, a gazdagok és a szegények közötti különbségek viszont nőnek. Ez nem csökkenti a kormányzatokkal szemben támasztott, a jóléti rendszer kiépítésére irányuló igényeket?
− Sajnos csökkentheti, mert a középosztályt sújtotta a legjobban a válság. Ráadásul a fejlett országok társadalmai öregednek, és ez is erősen nehezíti az egészségügyi ellátást. Ennek a gondnak a megoldására négyféle alternatíva létezik: az emberek később menjenek nyugdíjba, az emberek rábeszélése arra, hogy több pénzt takarítsanak meg öregkorukra, a termelékenység növelése és a bevándorlás fokozása. Az tisztán látható Magyarországon is, hogy mi a következménye annak, ha meg akarják növelni a nyugdíjkorhatárt. A termelékenység a harmadik világban sokkal gyorsabban növekszik, mint például Európában, az öreg kontinens egyre kevésbé befogadó sajnos, míg például az USA ezt a kérdést sokkal liberálisabban kezeli. Valószínűleg Európában ennek a négy faktornak a kombinációja lesz az, ami megoldhatja ezt a problémát.
− Térjünk vissza a technológiákhoz. Milyen gondokat kell még megoldani, hogy az egészségügyi alkalmazások minden szempontból megfelelőek legyenek?
− A megoldások, a termékek, a technológia készen van. Ezek használatának szabályozásában azonban az EU-tagállamok jó része nagyon lemaradt. Eldöntendő például − sok más mellett −, hogy mit és hogyan tartalmazzanak az elektronikus betegkártyák. Ennek tisztázására egyre több partnerrel és akár a konkurens társaságokkal, kormányokkal és az Európai Bizottsággal is folyamatos tárgyalásban vagyunk. Már a mai szoftvermegoldások is lehetővé teszik, hogy a betegnek nem kell feltétlenül bemennie a kórházba ahhoz, hogy megvizsgálják. Készültek már olyan \"okos ágyak\", amelyekkel a tulajdonos otthon el tud végezni magán jó néhány vizsgálatot és az eredményeket az interneten keresztül tudja elküldeni az orvosának. Mindezzel a páciens egyrészt pénzt és időt takarít meg saját magának, mert nem kell felkeresnie az orvosi rendelőt, másrészt az egészségügynek. Fontos beszélni az egyre nagyobb adminisztrációról is. Mondanék egy személyes példát: a feleségem és a testvérem is orvos, munkájuk 60-70 százaléka papírmunka, adminisztráció. Jó esetben idejük 40 százaléka telik azzal, amivel valójában foglalkozniuk kellene: a betegek gyógyításával. Az Egyesült Államokban a pénzügyi szektor évi 220 milliárd dollárt költ infokommunikációs szolgáltatásokra és eszközökre, ugyanakkor az egészségügy csak 20 milliárdot. Feltehetően Európában is hasonló ez az arány. Azt kellene elérni, hogy ez a két szám sokkal közelebb legyen egymáshoz. A látszat az, hogy a pénzügyi szektorban jól működnek a dolgok, bejáratott a szisztéma. Ha van egy hitelkártyád, akkor veled utazik minden pénzügyi információd − míg az egészségügy, amely sok szempontból sokkal fontosabb, mint a pénzügyi szektor, sokkal elhanyagoltabb. Óriási lehetőség ezt megváltoztatni, és ez is az egyik oka, amiért ezen a konferencián a Microsoft is jelen van.
− Ön szerint miért nem elég semmi pénz az egészségügyben?
− Ma még a legtöbb országban az a helyzet, hogy a közszféra sokkal kevésbé hatékony, mint a magánszféra. Hogy ez nem valami közgazdasági törvényszerűség, azt az északi országok, Svédország, Finnország, Dánia példája bizonyítja. Ezekben az országokban gyakorlatilag nincs korrupció, ezért a legjobb szakemberek ugyanúgy dolgoznak az egyik szektorban, mint a másikban. Nem kulturális trauma ez egyik szektorból a másikba váltás. Nemzetközi felmérések mutatják, hogy a térségben, így Magyarországon is nagyon elterjedt a korrupció, de ezen az új információs technológiák nagyon sokat segíthetnek, ugyanis jelentősen képesek a pénzügyek átláthatóságát növelni.
