Tizenöt év alatt összesen 120 millió gigajoule energiamegtakarítást érne el a nemzetgazdasági tárca honlapján közzétett otthonteremtési stratégia. A dokumentum szerint mindez 392 milliárd forint költségcsökkenésnek felel meg, az energiamegtakarítás pedig több mint egymillió tonnával csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást, ez 145 milliárd forint további forrást jelenthet. A javaslat szerint a megvalósításhoz szükséges állami támogatás forrásait \"nagymértékben biztosítja\" a keletkezett szén-dioxid-kvóta értékesítése.
A tervezet öt év alatt félmillió lakás energetikai korszerűsítését helyezi kilátásba, ezen a családi házak és társasházak 40−60 százalékos arányban osztoznának. A becsült forrásigény évi 200, öt év alatt ezermilliárd forint, átlagosan 50 százalékos állami támogatással. A korlátozott források miatt az állami támogatást tíz év alatt, egyenlő részletekben folyósítanák.
A javaslatcsomag rövid távon a 20−40 százalékos gázmegtakarítást hozó kondenzációs kazánok, illetve a napkollektorok telepítésének közvetlen támogatását tartja szükségesnek. Kazáncserére 20−30 százalékos utófinanszírozást irányoz elő, megfogalmazása szerint a kétmillió gázkészülék lecserélése legalább évi 1,2-1,3 millió köbméter csökkenést eredményezhet a gázfogyasztásban. A napkollektorok telepítését 20 százalékos intenzitással, legfeljebb 120 ezer forint értékben támogatnák. Középtávú cél az úgynevezett ESCO (Energy Efficiency Services Company) finanszírozás elősegítése. Ennek lényege, hogy az energiatakarékossági projektet kivitelező cég a finanszírozási költségeket a megspórolt energia árából fedezi. Az ESCO-cégek a projekt sikerességével arányos nyereséget érnek el, segítségükkel 30−40 százalékos energiamegtakarítás érhető el − érvel a javaslat. A tervezet 3−5 éves programot javasol az állami és önkormányzati épületek műszaki állapotfelmérésére, illetve első lépésként a középületek energiatanúsítványainak elkészítését javasolja.
