Drámai átalakulás vár a negyedik generációs bevásárlóközpontokra − mondta Sipos Melinda, a Jones Lang LaSalle kiskereskedelmi üzletágának vezetőhelyettese a Napi Gazdaság ingatlankonferenciáján. A fogyasztói viselkedés megváltozása, a környezettudatosság erősödése, a szórakoztatás új koncepciói, az egyediség iránti igény és az internetes kereskedelem új kihívás elé állítja a fejlesztőket és az üzemeltetőket. Megoldást kell találni arra, hogy az információ és árubőség miatt az egyre jobban elbizonytalanodó vásárlókat a plázák nehogy elveszítsék, ehhez stresszmentes, letisztult környezetet kell biztosítani. Még nem lehet tudni pontosan, hogy az internetes kereskedelem térhódítása hogyan hat az egyébként széles sávban, 25−60 euró között húzódó bérleti díjakra, ráadásul ez a piac egyáltalán nem transzparens − tette hozzá. Idén egyébként 138 ezer négyzetméterrel nő a bevásárlóközpontok területe, miközben az üresedési ráta tovább növekszik. Sipos felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyre specializáltabb igényeknek való megfelelés ne a tematikus plázák irányába vezesse a fejlesztőket, ezek ugyanis a magyar piacon nem bizonyítottak.
Az új fejlesztések hiánya mellett is átlagosan 22 százalékos üresedéssel küzd a logisztikai ingatlanok piaca − mondta előadásában Czifra Balázs, a DTZ ügyvezető igazgatója. Az átlag mögé nézve kifejtette, a rendelkezésre álló 46 központban a teljes terület 29 százaléka telített, és a kapacitások 87 százalékában 50 százalék fölötti a telítettség. A területek 4 százaléka üres. Ugyanakkor vannak már pozitív jelek, az első negyedévben ugyanis 16 százalékról 40 százalékra nőtt a 3000 négyzetméter feletti bérbeadások aránya − tette hozzá Czifra. A bérleti díjak valószínűleg idén elérik a mélypontot, a 2003-as 4,8 euróról 3,5 euróig süllyedve, 2012-től pedig már szolid emelkedést prognosztizál.
Az átlagos, 20 százalék fölötti irodapiaci üresedés mögötti jelentős különbségekre hívta fel a figyelmet Konthur Adrienne, a CB Richard Ellis ügyvezető igazgatója is. Míg Észak-Budán és a Váci úti irodafolyosón a kihasználatlanság már az egészséges (10-15 százalék) szint körüli a 14,9, illetve 15,4 százalékos üresedéssel, addig a belső-pesti területen az irodahelyiségek negyede üres, az agglomerációs bérbeadók pedig 34 százalékos üresedéssel néznek szembe. Mindeközben a bérlők egyre összetettebb kívánságlistával jelennek meg a keresleti oldalon. A szempontok közül továbbra is a lokáció áll az első helyen, szorosan utána a megközelíthetőséggel, a szintkiosztással és a költségcsökkentő zöld szempontokkal. Számítanak a műszaki paraméterek és a bérbeadóval kapcsolatban is elvárásokat fogalmaznak meg a bérlők, úgymint a megbízhatóság, a zavartalan működés fenntartása és az elérhetőség. Mindezek után jönnek a tranzakció pénzügyi feltételei. Ez arra figyelmezteti a fejlesztőket és bérbeadókat, hogy a bérlői igények kiszolgálása a legfontosabb, s ha ez rendben van, akkor nehéz őket egyeurós különbséggel elcsábítani − hangsúlyozta az ügyvezető. A fejlesztő ebben a helyzetben fokozottan kell figyeljen a lokációra, rendelkezzen széles körű piacismerettel, figyeljen a termék ár−érték arányára, kezelje rugalmasan az igényeket, és nyújtson minőségi szolgáltatást, hogy a bérlők elégedettségét hosszú távon biztosítsa. A jövőben fontos, hogy a város indukálja a fejlesztéseket, ehhez nélkülözhetetlen a piaci szereplők összefogása s egy egységes, centralizált városfejlesztési vízió, s akkor a megfelelő területeken koncentrálódhatnak a beruházások − hangsúlyozta.
