Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− A legtöbb weboldal használhatatlan, vagy jó esetben nehezen használható, keszekusza. Ön szerint egy weboldal megtervezéséhez és elkészítéséhez elegendő lehet a józan paraszti ész?
− Előfordulhat, hogy elég, de a gyakorlat azt mutatja, hogy igencsak ritkán. Ha valaki tervez vagy ügynökséggel terveztet a cégének egy weboldalt, akkor − a gyakorlat azt mutatja, hogy − hiába veti be a józan paraszti eszét, hiába igyekszik azt a legjobb tudása szerint elkészíteni, nem biztos, hogy pont annak, aki az egész folyamat végén van, vagyis a felhasználó számára is egyértelmű lesz az oldal felépítése, elrendezése. Egy weboldal működése szempontjából az lenne a lényeges, hogy a felhasználó könnyedén elboldoguljon rajta, egyszerűen megtalálja, amit keres. Van azonban ezzel kapcsolatosan egy alapvető probléma: az, ami egy cégtulajdonosnak vagy valamelyik közigazgatási szervnek a menüpontokat vagy elrendezést illetően egyértelmű, az korántsem biztos, hogy éppen ennyire egyértelmű lesz a felhasználó számára is, sőt. Számos önkormányzati oldalon látszik, hogy ugyan alaposan átgondolták az oldal felépítését, mégis meglehetősen nehéz rajtuk az állampolgárnak eligazodni, többek között éppen a fent említett probléma miatt: az önkormányzat felelősei, illetve a fejlesztők, amikor kialakítják az oldal felépítését, elnevezik a menüpontokat a saját észjárásukkal; sommásan megfogalmazva, papíralapú ügyintézésben és a közigazgatási ügyhierarchiában gondolkodnak. Az állampolgár azonban nem feltétlenül ebben a struktúrában gondolkodik, például az építkezési ügyeinek intézését az online felületen nem biztos, hogy ott és úgy fogja keresni, ahogyan azt az önkormányzat elképzeli. Emellett az is előfordul, hogy telezsúfolják a főoldalt a lakosság számára irreleváns vagy kevéssé érdekes információkkal, és még az oldal esetleges újratervezése során sem nézik meg az oldalhoz tartozó analitikát − már ha egyáltalán van olyan. Nem véletlen tehát, hogy a felhasználók nehezebben boldogulnak ezeken a weboldalakon, pedig végső soron az lenne a cél, hogy egyre több ügyet intézzünk online.
− Mit tehetnek a honlapok készítői, hogy felhasználóbarátak legyenek az oldalaik?
− Megfelelő körülmények között meg kell kérdezni a felhasználókat, és teszteltetni velük a készülőfélben lévő weboldalt, minél többször.
− Ennyi?
− Majdnem. Azért nem árt, ha ismerjük az egyes tesztelések pontos módszertanát és azok precíz elméleti hátterét, valamint ha jól tudunk kérdezni, ugyanis a válaszadó sokszor maga sem tudja pontosan megmondani, hogy mi a probléma az adott felületen, csak azt, hogy \"valami nem oké, egyszerűen nem áll kézre\". De erre valók a website usability vagy user experience szakértők, akik otthon vannak a témában, beleértve felhasználói teszteléseket is. A készülőfélben lévő weboldalak tesztelésére egyébként többféle, kiváló módszer létezik, ezeket a fejlesztés különböző szakaszaiban lehet használni.
− Ha senki sem tudja, sem a felhasználó, sem pedig a fejlesztő, hogy egészen pontosan mitől lesz jól használható egy adott oldal, akkor csak a vakszerencsén múlik, hogy azért van néhány tényleg használható weboldal?
− A szerencse sosem árt, de azért érdemes néhány dolgot fejben tartani a fejlesztés során. Például hasznos az egészet azzal kezdeni, hogy részletesen átgondoljuk, mi a célunk a készülő oldallal, és az sem árt, ha ezt egészen pontosan, mondjuk egy-két mondatban meg is tudjuk azt fogalmazni. Ezután érdemes átgondolni, hogy kinek fog szólni az oldalunk, vagyis ki lesz az oldal célcsoportja. Őket érdemes minél jobban megismerni és körülhatárolni. Ezek a fázisok sajnos sokszor rendre elmaradnak, mert sokkal izgalmasabb és érdekesebb ezt átlépve a szép, színes grafikai terveket nézegetni. Pedig a grafikai tervezést meg kell(ene) hogy előzze a tartalom összeállítása, az információs architektúra és a menüstruktúra kidolgozása, és az egyes menüpontok elnevezése. Sokan nem tudják, de már ebben a szakaszban lehet, sőt, érdemes is teszteltetni! Természetes jelenség ugyanis, hogy másképpen gondolkodik az oldal tulajdonosa az oldal információs és menüstruktúráját és a menüpontok elnevezését illetően, mint a felhasználók, épp erre a problémára utaltam a közigazgatási portálok esetében. Optimális esetben csak eztán − a tartalom- és az információs architektúra kidolgozása után − kezdődik a grafikai tervezés, ami − és ez biztosan sokaknak meglepően hangzik − ideális helyzetben még mindig nem számítógépen történik, hanem papíron, ceruzával, sőt: post-itek segítségével. A papíron létező tervek tesztelésére is létezik módszer, aminek nagy előnye − többek között −, hogy amennyiben valami nem világos a tesztelésben részt vevőknek, például nem ott találják az egyes funkciókat, ahol megszokásuk szerint keresnék, azonnal, ott, helyben lehet korrigálni a tervet, azaz radírozni és újraírni, post-itet cserélni stb. Akár például egy teljes vásárlási és egyéb folyamatot lehet így modellezni, és akkor nem fordulhat elő olyan helyzet, mint egy erdélyi videomegosztó portálon nemrégiben, hogy csupán egy gombot felejtettek le az oldalról: a feltöltési lehetőséget. Csak ekkor, amikor papíron megvan tervezve a teljes site, érdemes nekiállni a photoshopos tervezésnek, később pedig a programozásnak. Tehát: a lehetséges problémák zöme már akkor világossá vált és átgondolt megoldás is született rájuk, mielőtt a munka költséges része elkezdődött volna. Az elkészült grafikai tervek tesztelésére is van módszer, sokan szeretnek is élni vele, hiszen még mindig olcsóbb ebben a szakaszban javítani a designt, mint akkor, amikor már készül vagy el is készült a programozás.
− Gondolom, rettentően drágák ezek a tesztek.
− Ez attól függ. Mi a drágább: úgy elindítani az oldalt, hogy a készítőkön és a megrendelőn kívül egyetlen hús-vér felhasználó sem látta, és akkor barkácsolni és foltozgatni, amikor véletlenül kiderül, hogy a felhasználók hosszas keresgélés után sem találják, amit keresnek, egy menüpontot, egy terméket? Vagy ami még rosszabb: indítanak egy vásárlási folyamatot, de az túl bonyolulttá válik vagy eltér a megszokottól, elfogy a felhasználók türelme és megszakítják a vásárlást, vagy pedig a fejlesztési folyamatba időben és költségekben betervezni a felhasználói tesztelést is? A gyakorlat azt mutatja, hogy a fejlesztések több mint 60 százaléka éppen a usability, használhatósági hibák miatt lépi túl az előzetesen meghatározott költségkeretet.
- Mennyi tesztelő szükséges, és mibe kerül átlagosan a tesztelés?
− Nem kell nagy létszámra, sem horribilis összegekre gondolni. Azzal kapcsolatban, hogy hány fő részvétele szükséges a lehető legtöbb usability probléma feltárásához, megoszlanak a vélemények. Jacob Nielsen, a website usability egyik ismert szakértője szerint öt résztvevő már jelezni tudja a weboldal használhatóságával kapcsolatos problémák 85 százalékát. Álláspontja szerint az az elégséges és egyben ideális megoldás, ha egy-egy weboldal vizsgálatakor maximum öt résztvevő végez el, minél több, tesztet. Mások szerint a résztvevők számának növelése előnyökkel jár, és lényegesen pontosabbá teszi az eredményeket. Mindenesetre általános tapasztalat, hogy 5−15 fő segítségével a használhatósági problémák nagy része már biztonsággal kiszűrhető. Olyan oldal esetében, amely sok és sokféle látogatóra számíthat − mint például a Magyarorszag.hu −, érdemes több fő részvételével tesztelni, pláne ha igényként merül fel a reprezentativitás is. A tesztelés ára sok mindentől függ, ám a fejlesztés egyéb költségei mellett gyakorlatilag eltörpül, és a tapasztalatok szerint még a fejlesztés során megtérül. Sokan egyáltalán nem szeretnének vagy nem tudnak ilyesmire költeni. Nekik azt javaslom, hogy pár ismerűsüknek azért mutassák meg a készülő oldalt és kérjék meg őket, hogy végezzenek el néhány műveletet rajta, keressenek meg ezt-azt, legalább a legfontosabb információkat.
- Mint a tanulmányban írja, időnként érdemes újragondolni, újraterveztetni, különböző funkciókkal frissíteni a weboldalakat. Ezt milyen időszakonként érdemes megtenni?
− Weboldala válogatja. A nagy látogatottságú, meghatározó oldalak, például a Facebook esetében ez állandóan zajlik, apró újításokat, kisebb változtatásokat vezetnek be, gyakorlatilag folyamatosan. Sok oldal esetében 1-2-3 évente jön el ez az idő, időnként azért illik − és hát érdemes is − igazodni az online színtér fejlődéséhez, változásaihoz.
− A magyar weboldalak hány százalékát tesztelhették?
− Nem tudom megbecsülni, de nem tévedhetek nagyot, ha azt mondom, hogy nagyon keveset. Várhatóan egyre többet fognak úgy tervezni, hogy számolnak a felhasználókkal is. A nagyobb ügynökségeknél már többnyire vannak olyan munkatársak, akik értenek a website usabilityhez. Egyre több olyan szakember van, aki komolyan foglalkozik a témával, én például ebből, illetve a használhatósági tesztelésekből írom a doktori disszertációmat, és több szakértőt ismerek, aki csak ezzel foglalkozik.
- Van fejlődés a weboldalak ergonómiájában?
− Igen, tapasztalható. Az mindenképpen jó hír, hogy megjelent magyarul néhány közérthető alapmű, ennek is köszönhetően itt-ott már felfigyeltek a témára, ez pedig a készülő weboldalak minőségére is kihathat. Ugyanakkor még mindig előfordul, hogy egy konferencián elhangzik a kérdés, érdemes-e egyáltalán ilyesmivel foglalkozni. Ez tőlünk nyugatabbra fel sem merül. Akik már tapasztalták, hogy milyen irdatlan költségeket lehet végső soron azzal megtakarítani, ha a fejlesztők mellett szerepet szánnak a usability-szakértőnek, teszteltetnek, és nem feledkeznek meg a legfontosabb szereplőről, a felhasználóról sem. Azt tapasztalom, hogy a fejlesztők és az oldal tulajdonosai azt értik meg a legnehezebben, hogy sosem lesznek képesek arra, hogy az ügyfél/felhasználó pozíciójába helyezkedjenek és úgy tekintsenek a saját weboldalukra. Valójában megrendelői oldalról is meg kellene hogy jelenjen ez a fajta igényesség és annak belátása: néha bizony kevés a józan paraszti ész. Vagy legalább annyit elfogadni, hogy az ügyfél/látogató józan paraszti esze kicsit másképpen működik, mint a tulajdonosé.
