− Miért zuhantak Budapesten jobban az árak és a foglaltság, mint mondjuk Prágában vagy Bécsben?
− Budapest regionális gazdasági központ, ezért az üzleti utak elmaradása és a konferenciaritkulás egyaránt kedvezőtlenül érintett minket. Az sem mellékes, hogy az elmúlt évtizedben túl sok hotel épült, így a kihasználtság fokozatosan csökkent. Az új szállodák kemény árversenyt diktáltak, ezzel is lenyomták az árakat.
− Mindez nem jelentene problémát, ha több vendég jött volna.
− Igen, sajnos ugyanazt a tortát akartuk újraszeletelni. Az árversenyben egyre nagyobb szerepet játszik az internet, hiszen a keresőmotorok segítségével pillanatok alatt meg lehet találni a legolcsóbb ajánlatot. Így együttesen nem csoda, hogy a magyarországi hotelek foglaltsági aránya 40 százalék körül alakul, míg a gazdaságos működéshez 60 százalék feletti szint kellene.
− A turisztikai szakma régóta szorgalmazza, hogy csökkentsék az iparág áfáját tíz százalék körülire. Ez segítene?
− Nem úgy, mint ahogyan korábban gondoltuk. Néhány évvel ezelőtt a szállodai árakat lehetett volna mérsékelni az áfa csökkentésével, most viszont már olyan alacsony szinten vannak, hogy nincs hova csökkentsük. Az adó mérséklésével források szabadulnának fel a korszerűsítésre és a személyzet oktatására-képzésére. Ma már ugyanis olyan magasak a költségek és olyan alacsonyak a szállodai szobaárak, hogy szinte semmire nem marad pénz.
− A szövetség turizmusbankot és új turizmustörvényt is szorgalmaz. Miért?
− A turizmusbank nem egy pénzintézet, hanem egy módszer, amely Ausztriában működik évtizedek óta. Állami és önkormányzati forrásokat társít a magántőkéhez, hogy így lehessen a fejlesztéseket megvalósítani. A kis- és mikrovállalkozásoknak viszont a működéshez kell pénz, hiszen a turizmus ciklikusan működik, és például télen nincs elég bevétel a családi hotelek fenntartásához.
− És megint egy új törvény kell?
− Nem, mert turizmustörvény − a korábbi ígéretek ellenére − most sincs. Egyértelmű törvényi szabályozásra van szükség, amely megszünteti a bizonytalanságokat − például mondjuk az idegenforgalmi adóval kapcsolatban. Ma ezt a bevételt az önkormányzatok többnyire városüzemeltetésre fordítják − idegenforgalmi marketing helyet.
