Állami támogatás nélkül épülnének szélerőművek-

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szabad piacon működő, már megtérült szélturbinák által termelt áram termelői ára akár harmada is lehet a jelenleg 45−55 forintos kilowattóránkénti lakossági áramárnak, így nagyobb mennyiségű szélerőmű a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) szerint csökkentheti a lakossági áramárat. Magyarországon öt éve nem adtak ki szélerőmű-létesítési engedélyt, az időveszteség pedig azzal jár, hogy a tavaly leállított tenderben meghirdetett 410 megawattnyi szélkapacitás megtérülés utáni árcsökkentő hatása is később jelentkezik majd − mondta a Napi Gazdaságnak Hoffmann László, az MSZIT elnöke. A szélenergiával kapcsolatban a legfőbb kérdés, hogy Magyarországnak szüksége van-e \"ingyen\" energiára − a válasz pedig a megújuló energia cselekvési terv (NCST) alapján sajnos egyértelmű nemnek tűnik − fogalmazott az elnök.

A dokumentum 2020-ig a jelenlegi 330 megawattról 750 megawattra növelné a szélenergia beépített kapacitását, de 2030-ig is csupán 1400 megawatt szerepel a tervekben. Az MSZIT szerint 2020-ra reálisan legalább 2020 megawatt kapacitás is kiépíthető lenne Magyarországon. Ehhez mind az átviteli hálózat fogadókészsége, mind a befektetői érdeklődés rendelkezésre állna, mindenféle állami beruházási támogatás nélkül. Hoffmann úgy véli, a szélenergia háttérbe szorulásáért elsősorban néhány olyan − még kormányzati szinten is létező − tévhit lehet felelős, amelyre a megoldások Nyugat-Európában és a tengerentúlon már megszülettek, alkalmazásukra pedig − figyelembe véve a magyar sajátosságokat − Magyarországon is van lehetőség.

A jelenleg az országban működő szélerőművek mintegy félmilliárd euró (több mint 110 milliárd forint) beruházási értéket jelentenek, amelynek megvalósítása teljes egészében állami támogatás nélkül valósult meg. Az MSZIT által megfogalmazott, ezenfelül a következő évtizedben kiépíthető 1700 megawattos beépített teljesítmény további 2,5 milliárd eurós folyamatos fejlesztést jelentene a következő tíz évben, amelynek háromnegyedét a gépvásárlás, egynegyedét azonban közvetlenül a magyarországi építőipar és egyéb kiegészítő iparágak realizálhatnák. Egy kiszámítható − például évente meghatározott teljesítményről szóló − tender pedig azt is magával vonná, hogy nagyobb eszközök gyártásának Magyarországra telepítése is felmerüljön (ami a magyar mellett a régiós piacok ellátásában is fontos szerpet játszhatna). A működő szélerőművek pedig iparűzésiadó- és áfabevételt jelentenének.
A befektetői szándék folyamatos, ezt jelzi, hogy a tavalyi 410 megawattos teljesítménytől szóló − leállított − tenderre is 1300 megawatt feletti igény érkezett. A megtérülésnél a befektetők számára a legnagyobb jelentőségű a kiszámítható szabályozási és ezáltal befektetői környezet − tette hozzá Hoffmann.

Forrás: EWEA