Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sem magyar, sem európai viszonylatban nem készült eddig olyan átfogó kutatás, amely pontos adatokkal szolgálna a fogászati turisztikáról − mondta lapunknak Szűcs László, az OTI elnök-vezérigazgatója annak kapcsán, hogy elindult a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program. Az európai fogászati turizmus 40 százaléka irányul hazánkba, a piacvezető pozíciót azonban veszélyeztetik az állami támogatásra támaszkodó lengyel, török, bolgár és cseh versenytársak. Becslések szerint tavaly 60 ezer páciens érkezett fogászati kezelésre, szemben a válság előtti 80 ezerrel, a visszaesés így elérhette a 25 százalékot − hangsúlyozta Szűcs.
A fogászati turizmus a hazai egészségipar húzóágazata: évente 50-60 milliárd forint bevételt termel, a kapcsolódó iparágakban további 13-16 milliárdot. Az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturizmus több mint háromnegyedét a fogászat adja Magyarországon, jelenleg 350-400 rendelő, 1000-1200 fogorvos tevékenykedik a területen. A páciensek több mint fele Budapestre, a fennmaradó rész elsősorban a nyugati határszélre érkezik. Szűcs szerint egyelőre nem jellemző a külföldi befektetők jelenléte.
A fejlesztési program három év alatt megduplázná, öt év alatt megháromszorozná a hazánkba kezelésre érkező külföldiek számát. Ez háromezer munkahelyet, négy év alatt 60, tíz év alatt 250 milliárd forint költségvetési bevételt generálhat. Szűcs elsődleges feladatnak nevezte a 25-30 százalékra nőtt közvetítői jutalék letörését. A megvalósítás következő lépése az összesen mintegy 3,5 milliárd forint tőkeigény előteremtése lesz. Az már most látszik, hogy a programot főként kockázati tőke bevonásával finanszírozzák majd, néhány éven belül azonban önfenntartóvá válhat. A beruházás első ütemében, 2011-ben tíz nagyvárosban jelenik meg irodáival a program, a következő fázisokban 25-30 egységre bővítik a hálózatot.
