Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2004-ben az EU-hoz csatlakozó kelet-közép-európai országok − Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia − állampolgárai számára idén május 1-jétől teljesen megnyílik a német és az osztrák munkaerőpiac. Az osztrák cégek szerint főként szakmunkások, betanított munkások és segédmunkások találhatnak Ausztriában állást.
Az eddigi felmérések szerint a legnagyobb kereslet az ipari, építőipari és szolgáltatási, kereskedelmi szektorokban, valamint bizonyos irodai, illetve technikai területen várható. Többen úgy látják: leginkább az idegenforgalomban és a vendéglátásban jelenhetnek meg új munkavállalók, míg a pénzügyi szektor és a közszféra viszonylag érintetlen maradhat e hatástól.
A közhiedelemmel ellentétben az osztrákok nem tartanak különösebben a munkaerő-piaci nyitástól, inkább pozitív változásokkal számolnak − mondta a Napi Gazdaságnak Jány Attila ügyvéd, európai közösségi jogász, a Budapesti és Bécsi Ügyvédi Kamara tagja. A megkérdezettek fele arra számít, hogy májustól erőteljes munkaerő-áramlás indul Ausztria felé, ám csaknem ugyanilyen arányban vélték úgy, hogy a legális munkavállalás lehetősége visszaszorítja a feketemunkát.
Az osztrák vállalatoknak mintegy kétharmada számít rá, hogy a nyitás kedvező hatással lesz munkaerőpiacukra. A cégek körülbelül 6 százalékának konkrét terve van a külföldi munkaerő foglalkoztatására, 40 százalékuk pedig jelenleg is foglalkoztat külföldit − derül ki az Osztrák Gazdasági Kutatóintézet jelentéséből.
Jó hír, hogy Magyarország és Ausztria kölcsönösen elismerik egymás szakképzéseit, mindazonáltal nem igazán várható komoly roham Ausztriában és Németországban, tekintettel arra, hogy az igazán mobilis munkavállalók már korábban − a nehezebb munkavállalási feltételek ellenére − elhelyezkedhettek ezekben az országokban − tette hozzá az ügyvéd. Az osztrák vállalkozások mintegy harmada véli úgy, kellő ismerettel rendelkezik a törvényi és piaci változásokról, valamint arról, hogy az Ausztriában érvényes szigorú törvényi szabályozások − például azonos bérek − miatt a magyar munkaerő nem esik kedvezőbb elbírálás alá a munkafeltételek tekintetében.
Az ausztriai elhelyezkedést általában nehezítő tényezők között szokás megemlíteni a nyelvtudás elégtelenségét, valamint az alkalmazott technológia hiányos ismeretét. Fontos kiemelni: ahhoz, hogy az osztrák cégek külföldi munkavállalókat vonzzanak, az állást keresőknek azonos bérfeltételek mellett olyan többletköltségekkel is számolniuk kell, mint a szállás biztosítása − mondta Jány.
Általános vélekedés és elvárás jelenleg Ausztriában, hogy a hatóságok szigorúan ellenőrizzék: a kelet-közép-európai munkavállalókat ne alkalmazhassák az osztrák előírásban rögzítettnél alacsonyabb bérért. A jogszabályok eddig is biztosították, hogy csak a törvényben vagy ágazati kollektív szerződésben előírt legkisebb munkabérért legyenek alkalmazhatók külföldiek.
Az Ausztriában tevékenykedő magyar cégek alkalmazottait is érintik egyes munkajogi tárgyú előírások, amelyek ugyanolyan bérszintet írnak elő az ideiglenesen Ausztriában dolgozó, más uniós tagállamban székelő társaság munkavállalójának is. Május 1-jén új jogszabály lép életbe Ausztriában a bér- és szociális dömping leküzdéséről, ami jelentősen szigorítja a kontrollmechanizmusokat. A jogszabály előírja többek között, hogy az Ausztriában foglalkoztatott vagy akár kiküldetés keretében dolgozó munkavállaló foglalkoztatójának a munkavállaló díjazását igazoló német nyelvű dokumentumokat a munkavállaló tényleges munkavégzési helyén kell tárolnia és a hatóság kérésére bemutatnia. Ha ezt elmulasztja, vagy ha a munkavállalónak az osztrák előírásoknál alacsonyabb bért fizet, nagy összegű bírságra számíthat.
Ez a szabályozás súlyos adminisztrációs terhet ró az Ausztriában szolgáltatást nyújtó vagy osztrák partnercégekkel együttműködő magyar vállalkozásokra is. Nem is szólva arról az anyagi teherről, amit a kiküldetésen lévő munkavállalók osztrák színvonalú bérezése jelent. Így az sem kizárt, hogy a munkaerőpiac megnyitása az osztrák bérek \"lenyomása\" helyett az érintett cégeknél a magyar bérszínvonal felhajtásához vezet − véli az ügyvéd.
