Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Transparency International Magyarország (TI) által vizsgált közbeszerzési ajánlatkérők költségvetésük átlag tíz százalékát költötték el közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseken. Utóbbiak szabályozatlan eljárásban valósulnak meg, ami komoly korrupciós kockázatot jelenthet. Az új törvény megalkotásához széles körű társadalmi egyeztetés szükséges, ezért elképzelhető, hogy a jogszabály kormány által tervezett július elsejei hatálybalépése későbbre csúszik − jelentette be tegnap Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke.
Beláthatatlan következményekkel járna, ha a kormány ellenőrzése alá vonná a közbeszerzési jogorvoslati rendszert, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottságot (KD) − mondta Tausz Péter kutatásvezető. Amennyiben a készülő közbeszerzési törvény a kormány hatáskörébe vonná a Közbeszerzések Tanácsát (KT), lehetősége nyílna a tanácson keresztül a KD befolyásolására. A jogorvoslati rendszer ellenőrzése nem lenne ellentétes a kormány közelmúltbeli intézkedéseivel: áprilistól a fejlesztési miniszter ellenőrzi és engedélyezi a központi közigazgatás közbeszerzéseit és értékhatár alatti beszerzéseit.
A közbeszerzések újragondolásakor a legfontosabb feladat a kormánytól független jogorvoslati fórum, a jogegységesítési folyamatok támogatása, az ellenőrzési rendszer felülvizsgálata és a piac igényeihez igazodó, a jogalkalmazást elősegítő szolgáltatások nyújtása, illetve az elektronikus közbeszerzés bevezetésének felgyorsítása − tette hozzá Tausz. A TI a tanács 2006 és 2009 közötti tevékenységét vizsgálta. A kutatás számos problémára hívta fel a figyelmet, több helyen hiányoznak például az átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosító garanciák, illetve nem egyértelműek a döntési jogkörök.
