Nincs szakmai egyetértés a könyvkiadás támogatásáról

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy-két százalékos plusszal zárta tavalyi évét a magas kultúrát képviselő, társadalomtudományi és szépirodalmi műveket megjelentető Kalligram Kiadó, amely bizakodó a jövőt illetően, mert vásárlóközönsége stabilnak mondható és a fő vonal mellett gyermek- és szakácskönyveket is megjelentetnek. 2011-re a kiadók túljutottak a mélyponton, a terjesztők fizetési hajlandósága is érezhetően javult − állítja Mészáros Sándor, a pozsonyi alapítású cég Pesti Kalligram Kft. néven működő magyarországi kiadójának főszerkesztője. (A cégbírósági adatok szerint a kft. 2009-ben nettó 324 millió forintos értékesítési árbevételt ért el.) A szakember éles kritikával illette a magyar nyelvű könyvkiadást érintő támogatáscsökkentéseket: szerinte a jelenlegi kormány értelmiségi- és kultúraellenes politikát folytat. Demagógia a takarékosságra hivatkozva tovább mérsékelni a kultúratámogatást − közölte Mészáros −, miközben például a zenés színházakra több milliárd forintot költ évente az állam, a többszörösét annak, mint amennyit a könyvkiadás kap. A leginkább a határon túli, illetve a magyar könyvtárak állományának fejlesztésére kellene költeni, valamint írói ösztöndíjakra. Mészáros Sándor szerint az elmúlt húsz év kulturális kormányzatainak hibája, hogy nem az egész rendszert támogatták, kezdve az olvasás népszerűsítésétől − itt rövid időre látható eredmény hozott a Nagy Könyv-kezdeményezés − az alkotókig, a kiadókig, a terjesztőkig és a könyvtárakig. A főszerkesztő felháborítónak tartja a Magyar Könyv Alapítvány (MKA) megszüntetését, szerinte a fordítások, illetve azok támogatása nélkül lehetetlen a magyar szerzőket bevezetni külföldre.

A Líra és Lant Zrt. cégcsoporthoz tartozó Magvető Kiadó tavalyi mérlege várhatóan 300 millió forint körüli nettó árbevételt mutat majd, valamivel kevesebbet, mint 2009-ben. A kiadó a válság éveiben sem csökkentette a kortárs művek megjelentetését, évente 40-50 közötti számban ad ki új címeket − tudta meg lapunk Sárközy Bencétől, a Magvető Kiadó főszerkesztőjétől. Szerinte sokat lendíthetnek a nagy kiadók értékesítésein a Márai-program pályázatai, ugyanis számos értékes szépirodalmi könyvük maradt raktáron az elmúlt években. Egy kiadónak elsősorban a piaccal kell foglalkoznia, nem az állami támogatással − hangsúlyozta a szakember, megjegyezve, hogy az állam másképpen is segíthetne, például a kötött könyvárról szóló törvény megalkotásával, amelyet az MKKE már többször kezdeményezett és széles körű kiadói és kereskedői támogatottsággal bír. (Az EU több tagállamában létezik fix könyvár, vagyis meghatározott ideig csak a kiadó által szabott áron lehet a kereskedőknek értékesíteni a kiadványokat, kedvezmény nélkül. Magyarországon ez az MKKE javaslata szerint 180 nap lenne.)

Az új művek létrehozását az állami vagy alapítványi forrásból támogatott szerzői ösztöndíjak, a magyar irodalom külföldi ismertségét pedig a fordítástámogatások segíthetik, ez lehetne Sárközy szerint a legolcsóbb országmarketing. Az idei könyvfesztiválon első alkalommal lesz a Magvető és a megszüntetésre ítélt MKA szervezésében könyvszakmai ösztöndíjprogram külföldi kiadók és szakemberek számára, amelynek célja a magyar nyelv és irodalom bemutatása, a figyelem felkeltése Magyarország iránt.

A Kossuth Kiadó Zrt. tavaly az előző évhez képest ötszázalékos  árbevétel-növekedést ért el, idén viszont nem vár javulást, sőt egy-két százalékos romlást sem zár ki. (A cégbírósági adatok szerint a társaság  2009-es nettó értékesítési árbevétele 1,8 milliárd forint volt.) A  2010-es jó eredmény a kiadó erős marketingjének és új tevékenységeinek köszönhető − mondta lapunknak Kocsis András  Sándor elnök-vezérigazgató. Képügynökségként működik a kiadó Cultiris fotótára,  emellett Multimédia Pláza néven kulturális tartalmakat letöltő portált indítottak. A kiadó  diverzifikálta tevékenységét, a cégcsoporthoz tartozik a sorozatokat  kiadó Ventus-Libro Kft., a szépirodalmi Noran Libro Kft., a kiadó  vevőszolgálatát és könyvesboltjait üzemeltető Új Könyvbarát Kft.,  valamint a kereskedő és egyedi könyves megrendeléseket is teljesítő  Ventus-Commerce Kft. A vezérigazgató felháborítónak tartja a  könyvtámogatások folyamatos elvonását, miközben más célokra, például  foci-utánpótlásnevelésre és stadionépítésre többmilliárdos pluszpénzeket csoportosít át a kormány. Kocsis példátlannak nevezte, hogy egy magát nemzetinek  nevező kormány ennyire ne törődjön a magyar nyelvű könyvkiadással.

A főként ismeretterjesztő, azon belül életmódkönyveket megjelentető Park Könyvkiadó Kft. a tavalyelőtti visszaesés után 2010-ben ismét növekedést ért el. Nehéz meghatározni, minek köszönhető a mintegy nyolcszázalékos bővülés, talán a jó könyveknek − mondta a Napi Gazdaságnak Rochlitz András  ügyvezető igazgató. (A cégbírósági adatok szerint a cég tavaly nettó 341 millió forintos árbevételt ért el.) A kiadó évente 25-30 új címet, összesen 40-45 kiadványt dob piacra.  Az ügyvezető határozott véleménye szerint az állami kiadói támogatások torzítják a piaci versenyt, azokat csak indokolt esetben, például a versesköteteknél és egyes tudományos, ismeretterjesztő műveknél tartaná elfogadhatónak, melyek nem hoznak nyereséget a kiadóknak. A támogatásokról egyedileg kellene dönteni, de hogy ki döntsön, azt nehéz kérdésnek nevezte a szakember, akinek nincs túl jó véleménye a jelenlegi, NKA-s pályázati rendszerről. Jó kezdeményezésnek tartja viszont Rochlitz a Márai-program elindítását − mert a könyvtári állomány gyarapítása a célja −, valamint az 50 százalékos állami kamattámogatást, melyet a kiadók forgóeszközhitel-felvételhez pályázhatnak meg.