Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A következő évtized közepéig a jelzett igénynövekedés miatt gyakorlatilag nem kellene új kapacitásokra gondolni, elegendő lenne a mára kialakult erőműpark kapacitása, adott esetben a megfelelő importtöbblettel. Ám az erőmű-létesítés időigényes feladat, ezért hosszabb időre kell tervezni. Emellett az építést rövid és középtávon elsősorban a leállítások pótlási szükséglete indokolja.
Jelenleg körülbelül 9000 megawatt (MW) névleges bruttó villamos teljesítőképességű erőműpark van Magyarországon, ennek 85 százaléka nagy erőmű, 15 százaléka decentralizált termelést nyújtó kis erőmű. Ez az együttes teljesítőképesség sosem használható ki, mert ebből mintegy 500 MW úgynevezett állandó hiányban van. A nagy erőművek átlagos életkora meghaladja a 25 évet − derül ki a GKI Energiakutató elemzéséből. Méretezésükkor 25 éves gazdaságos üzemet számoltak és mintegy 40 éves élettartamot. Több nagy erőmű élettartama már túl van ezen − 2025-ben várhatóan minden második helyettesítésre szorul, és a kis erőműveknek is legalább a 20 százalékát ki kell cserélni új egységekre.
Az ellátást a kereskedők által lekötött importforrások, külföldi erőművek is segítik. A garantáltan leköthető importforrás előrejelzése bizonytalan, mivel ezt általában az adott helyzet keresleti és kínálati oldalának egyensúlya determinálja. Hosszú távon nem lehet arra számítani, hogy Lengyelországból, Csehországból vagy Ukrajnából jelentős mennyiségű áramot tud Magyarország biztosítani. Így a jelenlegi, elég nagy biztonsággal még meglévő importkapacitás a következő másfél évtizedben teljesen megszűnhet − vélik a szakértők.
Az igénynövekedés, a pótlási igények és az importhelyettesítés miatt 6000-6500 MW új erőművi kapacitást kellene kiépíteni másfél évtized alatt Magyarországon − vélik a GKI kutatói. A fejlesztések elvileg ennél nagyobb kapacitásbővülést hozhatnak, de ilyen távon számos bizonytalansági tényező módosíthatja a terveket.
A Mavir 2025-re 11 ezer MW szükséges teljesítőképességgel számol, ehhez a rendszerirányító szerint 6200 MW beépített új kapacitásra lesz szükség. Mintegy 4150 MW kapacitás áll le 2025-re, miközben 7850 megawatt épül, így 12 700 megawatt összes hazai kapacitással lehet számolni. A következő években, évtizedekben épülő erőművek többsége földgáztüzelésű lehet, de lignitre és megújuló energiahordozóra (elsősorban biomassza) is települ majd kapacitás. Emellett egy szivattyús tárolós vízerőmű megépítése is szükséges lesz. A paksi atomerőmű bővítése pedig már eldöntött ténynek tekinthető.
A rendszerirányító szerint ugyanakkor a fejlődési ütem a megújuló forrásoknál hasznosnak látszik, de nem elegendőnek. A villamos energiánál 2025-re már a 15 százalékot is kevésnek lehet ítélni. Nagyobb figyelmet kellene fordítani a hazai villamosenergia-iparban a biotechnikai megoldásokra, jobban támogatni a biomassza-tüzelést vagy a biogázos, gázmotoros fejlesztést, általában a nagyobb kihasználásúakat. Az sem lehetetlen, hogy a húszas években a háztartási méretű kis erőművek (5−50 kilowatt) nagyobb számban megjelennek − kihasználva a nemzetközi és a hazai műszaki fejlesztés eredményeit.
Az erőműlétesítési verseny nyitott, minden befektető a saját kockázatára épít erőművet − véli Tari Gábor, a Mavir Zrt. vezérigazgatója. Annak a meghatározása, hogy hol létesüljön új erőmű hazánkban, a beruházók elemzései és feltételezései alapján meghozott beruházói döntéseken alapul. Az ilyen és ehhez hasonló döntésekbe a rendszerirányítónak nincs és nem is lehet beleszólása − mondta Tari.
