BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Szétverték a nyugdíjfolyósítót?

A kormány tagjai a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában, a felvázolt irányok pedig vagy kivitelezhetetlenek, vagy teljesen érthetetlenek - állították szinte teljesen egybehangzóan a szakértők egy konferencián.

2011. március 8. kedd, 23:00

A meghirdetett szabályrendszer nem ad működőképes nyugdíjrendszert - állította Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) volt elnöke a vegyipari dolgozók szakszervezete által szervezett konferencián. Az egyéni számlás rendszerről eddig megismert információk alapján nem lehet tudni, hogy virtuális vagy pontrendszeres megoldásban gondolkodik a kormány - a nyilatkozatokban sokszor még a nyilvántartás módja és maga a struktúra is keveredik. Az az erőltetett szisztéma (svéd modell) azonban, amiről azonban sok szó esik, nincs modellezve.

A szakember lehetetlennek tartja az egyéni számlarendszer ígért előállítását, ezt a mai adatstruktúra, a járulékok mértékének időközbeni jelentős változásai nem teszik lehetővé. Külön nehezítő tényező, hogy területi igazgatóságok integrálásával (ami ebben az évben lépett hatályba) a kormány tulajdonképpen leválasztotta a fejet a törzstől, ellehetetlenítette a szervezet munkáját.

Barát a rokkantsági nyugdíjaknál nem lát annyi tartalékot, mint amire a kormány számít, de az eljárást szerinte sem árt hitelesebbé, transzparensebbé tenni. Megjegyezte: úgy tűnik, a rehabilitációs járadékosokkal nem foglalkozik senki.

Lengyel László, a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója úgy véli, nem sokáig "kísérletezgethet" a nyugdíjakkal a magyar kormány. Szerinte ugyanis azt, hogy a versenyképesség jegyében felvetették a németek az egységes korhatárt, az első lépésnek lehet tekinteni ahhoz, hogy az unió ne tekintse nemzeti belügynek a nyugdíjat. Ha valaki a rokkantnyugdíjasokon akarja megteremteni a további növekedés feltételeit, öngólt rúg - hangsúlyozta.
Jelenleg a nettó keresetek átlagához kötött a nyugdíj, ami jelentős kilengéseket okoz, ilyen szempontból tehát jobb a 2013-as bruttó jövedelem alapján meghatározott szisztéma - fejtette ki Simonovits András, az MTA nyugdíjszakértője. A nők 40 éves jogosultsági munkaviszonya után lehetővé tett nyugdíjba vonulás hatására az átlagbérhez viszonyított 80 százalékos nyugdíjarány 66 százalékra zuhan. Az szja-módosítás következtében ugyanakkor a 300-600 ezer forint bruttó bér után járó nyugdíjak jelentősen nőnek.

B. Judit Varga
B. Judit Varga

Ez is érdekelhet