Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy párt támogatottságának csökkenésével korábbi hívei egy ideig a bizonytalanok táborát gyarapítják, a hazai helyzet annyiban különleges, hogy jelenleg egyetlen ellenzéki párt sincs abban az állapotban, hogy alternatív kormányképes erőként jelenjen meg - mondta lapunknak Gyömöre Máté, a Progresszív Intézet elemzője. Egyes területeken (főleg az általánosabb közhangulatra vonatkozó kérdésekben) azonban már erőteljesebb az ingadozás, a kormányváltás utáni nagy optimizmus csökkenni látszik - mondta lapunknak Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese. A pártpreferenciák a pártok egymáshoz viszonyított helyzetét határozzák meg, ezek változatlansága alapvetően az ellenzék gyengeségének következménye - tette hozzá. A parlamenti tavasz egyik fő kérdése ugyanaz, mint 2010 őszén: továbbra is "kiadó" a bizonytalanokat és a kormányzati teljesítményt negatívan értékelő, politikán kívüli hangokat becsatornázni képes ellenzéki erő státusa - válaszolta lapunk kérdésére Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) igazgatója. Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a következő időszak esélyt ad a kormánynak arra, hogy visszavegye a napirend irányítását, a várhatóan februárban bejelentett szerkezeti átalakításokkal. Utóbbival kapcsolatban kihívásnak nevezte Szomszéd azon látszat elkerülését, hogy elődeihez hasonlóan a megszorítások útját járja. A médiatörvény vagy az Alkotmánybíróság jogköreit csorbító jogszabály körül kialakult hazai és nemzetközi tiltakozás sem viselte meg jelentősen a Fidesz támogatottságát, a januárban életbe lépett adóváltozások azonban már sokaknak nem voltak előnyösek - tette hozzá Gyömöre. A Fidesz bázisára az állampolgárok pénztárcáját is érintő intézkedéseknek már lehet hatása - hangsúlyozta Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. A válságadók, illetve a kilátásba helyezett kiadáscsökkentések együttesen hozzájárulhatnak a kormánypárt táborának bomlásához, drasztikus bizalomvesztésre azonban nem számít az elemző. A téli szünetet az ellenzék nem használta ki, tartós megosztottsága a kormány kezére játszhat a jövőben is - ebben az esetben a Fidesz szavazótáborának csökkenése nem az ellenzék sikere, hanem a jobboldali választási ígéretek elmaradásának következménye lesz - tette hozzá Böcskei. A kormányfő kommunikációja arra utal Antal szerint, hogy az elkerülhetetlennek látszó lemorzsolódást minél kevésbé drasztikussá és fájdalmassá tegye, ennek érdekében folyamatosan adagolja a "keserű pirulákat". Lassú morzsolódásra számít a Fidesz támogatottságában Juhász is, ami véleménye szerint a kormányzás természetes velejárója. Ugyanakkor a Fidesznek legerősebb párt szerepe megőrzéséhez nincs is szüksége a jelenlegi nagyságú táborra - tette hozzá. Böcskei szerint az MSZP "elmaradt talpra állása" jóval nehezebben indokolható egy markáns ellenzéki politizálást igénylő periódusban, mint a tartósan stagnáló LMP-nél, a szocialisták belső megosztottsága hosszú távon a legnagyobb ellenzéki erő címének elvesztését jelentheti.
Az alkotmányozás februárban induló parlamenti szakasza komoly lehetőséget nyújt majd a kormány elleni támadásokra, ugyanakkor egyelőre e téren is az ellenzék gyengesége és megosztottsága mutatkozott meg - hangsúlyozta Szomszéd. Antal szerint nem véletlen, hogy a kormány együtt kezeli a kiadáscsökkentés debütálását az EU-elnökség és az alkotmányozás - tipikusan nem közvetlenül a "pénztárcát" érintő - kérdéseivel. Ezek sikeressége ugyanis elvonhatja a figyelmet a fájdalmas intézkedésekről. Hasonló véleményen van Juhász is, aki úgy véli, ha teljesen nem is lehet elterelni a figyelmet az intézkedésekről, súlyukat csökkentheti az alaptörvénnyel kapcsolatos kommunikáció. Szomszéd úgy véli, a figyelem az ellenzéki pártokra irányulhat tavasszal, a nyilvánosság előtt egyértelműbbé válhat, hogyan viszonyulnak a kormányhoz és egymáshoz.
