Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Úgy tudjuk, a szolgáltatók valóban sejtették, hogy az MVM Zrt. részéről felmerült áremelési szándék (ezzel kapcsolatban folytak is tárgyalások korábban a Magyar Energia Hivatalban, de információink szerint a szolgáltatóknak nem volt beleszólásuk a döntésbe), a korábbi kormányzati kommunikáció alapján azonban mégsem számítottak jóváhagyásra. Az áramdíj - mint az ár egyik komponensének - 7 százalék körüli emelkedése a bruttó végfelhasználói díjban 3-4 százalékos növekedést jelent. A magasabb díjakból az egyetemes szolgáltatók nem profitálnak, az árrés gyakorlatilag változatlan maradt. Az áram árának emelése döntően az MVM nagykereskedelmi cégénél csapódik le, azt azonban nehéz megállapítani, hogy ez mennyiben jelent többletnyereséget az állami vállalatnak - mondta lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Véleménye szerint nagyobb az esélye annak, hogy - az olajár alakulásából, illetve a forint-dollár árfolyamból adódó - költségnövekedést fedezi a drágulás, többletjövedelem így nem képződik az MVM-nél, a külső hatások nagyobb része ugyanis itt csapódik le.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter rendelete 7,5 százalékkal, kilowattóránként 15,97-ről 17,17 forintra emelte a piaci alapú árambeszerzés tárgyévi országos összehasonlító árát, ami az MVM - főleg lakossági fogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatókra vonatkozó - nagykereskedelmi hatósági árának emelését jelenti. Bencsik János energiaügyi államtitkár tegnap a köztelevízióban úgy fogalmazott: különböző lapok már beszámoltak róla korábban, így nem volt teljesen váratlan az áram árának emelése.
