Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Orbán-kormány tegnapi ülésén tárgyalta meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által készített, a 2030-ig szóló energiastratégia fő irányait és véglegesítésének ütemtervét bemutató előterjesztését. A dokumentum a tervek szerint az egyeztetések májusi lezárása után kerülhet az országgyűlés elé, majd kezdődik a kapcsolódó cselekvési tervek kidolgozása. A stratégia fókuszában az ellátásbiztonság, az importfüggőség és az állam szabályozó szerepének növelése áll. Az eszközök között a megújuló energiaforrások és az atomenergia szerepének fokozását, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, egy új energetikai intézményrendszer kialakítását, illetve az energiahatékonyságot és energiatakarékosságot emeli ki a tervezet.
A magyar elnökség alatt olyan stratégiai dokumentumok tárgyalása kezdődik, amelyek évtizedekre meghatározhatják az EU energiapolitikájának jövőjét - fogalmazott Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az Európai Parlament bizottsága előtti meghallgatásán. A miniszter akkor arról is beszélt, hogy az összekapcsolt európai energiapiac legfőbb beruházásai több mint 1000 milliárd euróba kerülnek 2020-ig. Iveta Radicová szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a múlt héten írta alá a két országot összekötő gázvezeték megépítéséről szóló szerződést, az akkori közlések szerint pedig már előkészületi fázisban van a két ország villamos hálózatának összekapcsolása is.
Az egységesülő európai és regionális rendszerek az árképzés közös technikáit kényszerítik ki - állapította meg Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint az eddigi magyar infrastruktúra-fejlesztés - főleg a gázvezetékeknél - példamutató volt, az utóbbi idők árképzésbeli változásai azonban eltérnek az európai trendektől. A magyar szabályozás mintha egy sajátos megközelítést alkalmazna az európai liberalizációs célokkal szemben.
Idén 70 ezer lakás kaphat támogatást energetikai korszerűsítésre, amennyiben a szén-dioxid-kvótákból származó bevételek "jól" alakulnak - fogalmazott Bencsik János energiaügyekért felelős államtitkár egy lapinterjúban. A fejlesztési tárca korábbi közleménye 6-8 milliárd forintos, 2012 végéig "nagy bizonyossággal befolyó" bevételről beszélt, az úgynevezett EUA-kvóták értékesítéséből. Bencsik szerint jelenleg Magyarország mintegy 100 millió kiotói kvótaegységgel rendelkezik, ami több tíz milliárd forintos bevételt jelenthet, az épületenergetikában pedig 32 milliárd forint áll rendelkezésre. Magyarországon a hatékonyság növelése az egyetlen célszerű stratégia, a szerény állami támogatási lehetőségek miatt a következő húsz év hazai energiapolitikájának fő kérdése a felhasználói oldal hatékonyságjavítása lesz - véli Hegedűs. Ez elsősorban az állami - közigazgatási, önkormányzati és egészségügyi - szférában juthat jelentős szerephez, ahol ma gyakorlatilag hiányzik a hatékonysági szemlélet. Az állam ezzel - a komoly megtakarítások mellett - példát is mutathatna a lakosság számára - tette hozzá az energetikai szakértő. A magyar elnökség ideje alatt a nemzetközi klímavédelmi tárgyalások előrelépésének szükségességét hangsúlyozta Olajos Péter, az NFM zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára egy háttérbeszélgetésen, véleménye szerint azonban a feladat "hosszú és küzdelmes" lesz. A magyar szándék szerint a kibocsátás európai csökkentésének mértéke a jelenlegi 20 százalékos tervről 30 százalékra növekedhet.
