Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A tavaly őszi átadás-átvételkor elődje, Demszky Gábor 40 milliárd forintos pluszról beszélt a főváros számláján. Azóta azonban csak negatív előjelű adatokról, tíz-, sőt százmilliárdos hiányokról értesülhettünk. Mi történt az elmúlt három hónapban?
- Tény, hogy negyvenmilliárdnyi értékpapírral rendelkezett a főváros tavaly októberben, de az adósságállományról nem esett szó. Demszky 56 milliárd forintos hiányról beszélt, most viszont úgy tűnik, 160 milliárdra rúg a hiány.
- Ez testvérek között is háromszorosa a tavaly októberi adatnak. Mitől dagadt ekkorára?
- A hiány a tavaly októberi állapotot tükrözi, de a ciklus egészére vonatkozik a 160 milliárd. Egy sor különféle tétel jelenik meg ebben: például 10 milliárd az adóbevételek elmaradásából származik, körülbelül ugyanennyi az ingatlanok értékesítésének elmaradásából ered, de jelentős tétel a válság miatt elmaradt különféle bevétel is. Ezek duzzasztják tehát 160 milliárd forint fölé az adósságot.
- Ebben benne van a főváros eddigi hitelfelvétele is?
- Nem, mert az adósság egy másik része a felvett hitelek nagysága, azaz 168 milliárd forint, amelyhez egy további 40 milliárdos hitelfelvétel is járul majd. Az erre vonatkozó keretszerződést még az előző városvezetés kötötte meg, de nem vettük igénybe - eddig. A működtetéshez és az adósságszolgálat teljesítéséhez viszont erre szükség lesz. Összességében tehát minimum kétszer 160 milliárdot tesz ki az idézőjel nélküli örökségünk.
- És teljesen mennyi lehet?
- Azt nehéz pontosan megmondani, hiszen csak a BKV Zrt. közvetlen adóssága 77 milliárd, a Vidámparké 250 millió, a gyógyfürdőké 900 millió, a kórházak lejárt tartozása pedig 3,6 milliárd. Ez utóbbiból egymilliárdot már kifizettünk. Ezek a tételek nem szerepelnek az előbb említett adatokban.
- A hírek szerint a négyes metró első szakaszát befejezik, de a másodikra már nincs elég pénz.
- Pontosítok: egyetlen forint sincs. De az első szakasz 2014-es átadása sem tekinthető biztosnak, noha az alagútépítésre szánt pénz meglesz.
- Gondolom az Alstom-kocsik körül kipattant botrány ennek az oka. Miért nem engedékenyebbek a francia céggel szemben?
- Nem rajtunk és nem is a BKV-n múlik, ez hatósági probléma. A kocsik a típusengedélyt nem kapták meg - e nélkül pedig nem futhatnak. A Nemzeti Közlekedési Hatóság már 2007-ben 126 kifogást fogalmazott meg a metrókocsikkal kapcsolatban - ebből 37 a fékekre vonatkozott. Később negyven fékezési tesztből a kocsi tíz esetben nem állt meg, mégsem történt semmi. Pontosabban annyi igen, hogy a főváros 2008 januárjában felbontotta egy magyar bankkal a kocsikra vonatkozó garanciális szerződést és egy francia bankkal kötötte azt meg - ezért nem tudtuk lehívni most a 30 milliárd forintos garanciánkat…
- Ezzel sem lennének kisegítve…
- Kínlódunk, hogy a város ne kerüljön csődbe, hogy megőrizhessük fizetőképességünket.
- Emiatt milyen beruházásokat mondanak fel?
- Sok mindenhez nem tudunk nyúlni, hiszen ami már elindult, azt jobb befejezni. Az utak, a zöldfelületek megőrzése és az aluljárók karbantartása nem sérülhet, ezekhez nem engedek nyúlni. Későbbre halasztjuk viszont jó néhány intézmény felújítását, több közterület foglalási díjat (itt a Sziget fesztivál eddigi díjmentessége is szóba jöhet - a szerk.) kérünk azoktól, akik eddig kedvezményesen jutottak hozzá, valamint néhány nagyberuházást el sem kezdünk.
- Ilyen az úgynevezett városháza projekt is, amelyet pedig magánbefektetőkkel együtt valósítottak volna meg és az előkészítése már eddig is 810 millióba került. Ezt nem lenne jobb befejezni?
- Hisz el sem kezdték. Már két évvel ezelőtt elmondtam, hogy feleslegesnek tartom újabb épülettel megtölteni ezt a belvárosi teret. Inkább legyen egy szép köztéri park, a városházában amúgy is elfér az adminisztráció. Arról nem beszélve, hogy így 43 milliárd forint kiadásától mentesülünk és a 300 fővel fogyatkozó városházi adminisztráció a meglevő épületben is bőven elfér. Ráadásul az illetékes hatóság tőlünk függetlenül megtagadta a beruházás engedélyezését.
- De itt a vegyes hasznosítású központról volt szó - szállodával, irodákkal és üzletekkel. Ez később pénzt hozott volna a fővárosnak is.
- Valóban, hozott volna, de az előkészített szerződések számunkra előnytelenek voltak. Mint ahogy a Duna-parti CET-nél is aránytalan kockázatot visel az önkormányzat. Ez a fejlesztést nagy valószínűséggel az ügyészség vizsgálja majd.
- Milyen visszaélés történt?
- Erről egyelőre nem beszélnék, a vizsgálat majd választ ad erre a kérdésre is.
- Egy sor közlekedési fejlesztésben is milliárdok "hevernek". A Margit-híd felújításának számláját szintén vitatják, miközben a kivitelező pluszmunkákért akarja perelni a fővárost.
- Amíg nem tisztázzuk azt, hogy mi épült meg, nem fizetünk. De vizsgálat folyik a Károly körút átépítésének ügyében is. Itt ugyan nem úgy néz ki, hogy visszaélést történt, de a munka minősége és tempója kérdéseket vet fel; szakmailag gyenge teljesítményt látunk.
- Gondok vannak több fővárosi céggel is. Van-e valamilyen közös jellemző?
- Minden teljesen fővárosi tulajdonban levő közszolgáltató cégnél találtunk valamilyen gyanús örökséget. A gyógyfürdőknél a beléptető rendszer horribilis kiadásai, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-nél a közbeszerzések mellőzése, a Főtáv Zrt.-nél pedig egy sor visszaélés okozott százmilliós károkat, veszteségeket. De a Főkert Zrt.-nél és az FKF Zrt.-nél is egy sor ilyen esetre bukkantunk. Ezek felszámolásával milliárdokat tudtunk már eddig is megtakarítani.
- Két fővárosi holdingot hoztak létre - ebből az egyik, a közlekedési, komoly vitákat eredményezett szakmán belül is. Arról nem is beszélve, hogy jelentős többletkiadással járnak.
- Három hónap telt el az átalakítás kezdete óta, ezért korai még mérleget vonni. Itt is - és általánosságban is - úgy érzem, a fővárosnak most a központosításra és nem a szétaprózottságra van szüksége. Ennek jegyében szó van az egészségügyi intézmények összevonásáról, közös irányításáról is, amelynek első lépése a beszerzések központosítása lenne. Persze ma még kérdés, hogy a 12 fővárosi kórház egyáltalán nálunk marad-e…Talán jobb lenne ezeket állami tulajdonba adni.
- Ezek szerint egyetért a szocialista városatyákkal, akik már évek óta szorgalmazták ezt - csak éppen megvalósítani nem tudták…
- Mindig azt mondtam, hogy sokban nem értek velük egyet - de ez azt is jelenti, hogy néhány kérdésben igen. Ez az utóbbiak közül való. De nem ez az egyetlen ügy, amelyben a szétforgácsolódás veszélyét látom. Az idegenforgalmi adók kerületekre való szétosztása is ilyen, s ez tovább gyengíti a fővárost. Nem helyeslem, hogy rövid távú politikai érdekek zilálják szét a főváros gazdálkodását. A vagyongazdálkodásban, az adórendszerben és a városrendezésben is centralizációra van szükség, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan.
- Ki tehet ez ellen és mikor?
- Csakis a magyar parlament és csakis a ciklus végén. Akkor dőlhet el, hogy erős, centralizált vagy szétforgácsolt kerületekre szabdalt főváros működik. De lehet, hogy ez már nem az én problémám lesz…
- Az idei költségvetés azonban még mindenképpen. A lapokban megjelent, hogy csak a közlekedés és parkolás, a vállalkozási feladatok és a tartalékkeret nő, minden egyébből visszavágnak. Igaz ez?
- Az olvasók tudatos félrevezetésének tartom a 2010-es és a 2011 tervszámok egymás mellé állítását. Ezek amúgy is még jócskán alakulhatnak, hiszen az első tervezetet biztosan módosítjuk Atkári Jánossal. Február közepén tudunk csaknem végleges számokat és azt szeretném, ha a fővárosnak február végére már elfogadott költségvetése lenne.
