Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem vonták be a munkaügyi bíróságokat a sztrájkjoggal kapcsolatos törvénymódosítás előkészítésébe, az elmúlt években azonban több szakmai rendezvény és kiadvány is foglalkozott a témával, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának pedig 2009-ben kiemelt projektje volt a sztrájkjog - mondta lapunknak Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság (FMB) elnöke. Az új szabályozás hatálybalépésével csak az elégséges szolgáltatás mértékéről kötött megállapodás, ennek hiányában pedig az arról döntő munkaügyi bírósági határozat megszületése után sztrájkolhatnak a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző cégek munkavállalói. A bíróságoknak első- és másodfokon is öt nap áll rendelkezésükre a döntéshozatalra. Szakmai fórumokon több lehetőség is felmerült az elégséges szolgáltatás meghatározásával kapcsolatban, így többek között az is, hogy a kollektív szerződésekben vagy külön jogszabályokban rögzítsék a feltételeket.
Az európai példák alapján nem újdonság, hogy végső soron a bíróság döntsön a kérdésben - közölte az FNB elnöke. Felkészülést azonban mindenképpen igényel a jogszabályváltozás, hiszen bár korábban is öt nap volt a sztrájkügyi döntésekre, de a felek meghallgatása csak lehetőség volt, amivel a legtöbb esetben nem éltek a bíróságok. A jövőben azonban minden esetben szükség lesz meghallgatásokra ilyen ügyekben. Az FMB felvette a kapcsolatot a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálattal (MKDSZ) is - mondta el Handó Tünde -, hogy az elégséges szolgáltatásra vonatkozó meghallgatásokon a szolgálat listáján szereplő közvetítő és döntőbírók is részt vegyenek. Ez könnyebbséget jelenthet a felek számára, hiszen nem kell külön eljárásban az MKDSZ-hez fordulni. A cél minden esetben az, hogy a felek megegyezésre jussanak, ne ítélettel, hanem a kölcsönös előnyökkel járó megállapodással záruljon az eljárás - tette hozzá az elnök. Kiemelten fontos, hogy már a kérelem és az ellenkérelem is olyan tartalommal és formátumban készüljön el, hogy alkalmasak legyenek a döntés meghozatalára. Optimális esetben a beadványokban mind a munkavállalói szervezetek, mind a munkáltatók megfogalmazzák - világosan és részletesen -, hogy az adott területen milyen paraméterek mentén határozható meg az elégséges szolgáltatás. Bizonyos fokú szakértelmet az eljáró bíró részéről is igényel a változás, ezért a megfelelő szakterületek alapján jelölik majd ki a bírókat, illetve specializációra, szakanyagokra is szükség lesz. Az ötnapos határidő miatt nem postai úton történik majd a kommunikáció, hanem telefonos vagy faxos értesítés teheti lehetővé, hogy a kérelmeket követő harmadik napig minden adat rendelkezésre álljon és sor kerüljön a meghallgatásra, akár szakértők bevonásával. Utóbbiak szóban is véleményt nyilváníthatnak, felgyorsítva a folyamatot. Nyugati példák alapján kívánatos lenne, ha a munkaadók és munkavállalók már a kollektív szerződésben megállapodnának mind az elégséges szolgáltatásról, mind a vitás esetben szakértőként vagy közvetítőként közreműködőkről - tette hozzá az elnök. Többletkiadást az új rendelkezések várhatóan nem okoznak: a szakszervezetek személyes illetékmentességet élveznek, a bíróságoknál pedig legfeljebb a szakértői ráfordítások jelenhetnek meg a költségoldalon - pluszforrást a többletmunkához nem kapnak.
