Az októberihez hasonlóan alakulhat a novemberi infláció - vélik a lapunk által megkérdezett elemzők. Akkor 4,2 százalékkal nőtt a fogyasztói árindex - a KSH pénteken publikálja az inflációs statisztikát. Túlnyomórészt az élelmiszerek, kisebbrészt az üzemanyagárak drágulásának köszönhető, hogy egy hónap alatt 0,2-0,3 százalékkal emelkedhettek az árak.
Éves alapon ugyanakkor a bázishatás segít, mert tavaly novemberben is drágultak az élelmiszerek - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az üzemanyagáraknál is volt egy kisebb áremelkedés most, de ez a novemberi számokban még nem lesz komolyan érzékelhető. Ugyanakkor decemberre mindkét hatás felerősödik - hangsúlyozta a szakértő. Egyrészt a tavaly decemberi bázis alacsony volt, ami miatt nagyobb élelmiszer-drágulással kell számolni, másrészt az üzemanyagok ára is ebben a hónapban, épp ma érik el történelmi csúcsukat.
Mind a novemberi, mind a decemberi számoknál az lesz még érdekes, hogy folytatódik-e a tartós cikkeknél hosszú hónapokon át tartó, majd októberben megszakadt defláció, s miképp alakulnak a szolgáltatások árai - fogalmazott Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Mindkét termékcsoport részét képezi ugyanis a szűkebben értelmezett maginflációs mutatónak, aminek további emelkedése egyáltalán nem szerencsés monetáris politikai szempontból.
Ráadásul a feldolgozatlan élelmiszerek tavaszi, nyári drágulása még korántsem lefutott folyamat - emelte ki Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. Attól függően, hogy a nyers termékek milyen gyorsan épülnek be a feldolgozott élelmiszerek áraiba, a hatások még fél évig kitarthatnak - tette hozzá a szakértő.
Januárban ugyanakkor fél százalékponttal csökkenhet a drágulás üteme - mondta Suppan Gergely. Egyrészt a tavalyi jövedékiadó-emelés részben kiesik a bázisból, másrészt elmarad a BKV szokásosnak nevezhető áremelése.
