Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kormányzati nyilatkozatok alapján a ciklus közepére zöld adózási rendszert hozna létre a kabinet. Az energiaügyi államtitkárság közreműködésével zajló munka célja, hogy olyan ösztönzőket építsen a rendszerbe, amelyek érdekeltté tennék a cégeket abban, hogy megújuló energiába, illetve az energiahatékonyság növelésébe fektessenek. A nemzeti fejlesztési tárca elképzelései szerint az innovációs járulékhoz hasonló konstrukcióval motiválnák a társaságokat (Napi Gazdaság, 2010. augusztus 23.).
A zöld adórendszer alapelve, hogy a károsanyag-kibocsátást és az energiapazarlást meg kell fizettetni, elsősorban a vállalatokkal. Ennek hatékony működtetése megfelelő ösztönző rendszert igényel - mondta lapunknak Ságodi Attila, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási szektorának partnere -, erre több nemzetközi példa is ismert, ezek azonban nem alkalmazhatók változtatás nélkül. Magyarországnak saját modellt kell kialakítania, beleértve azt is, hogy milyen kritériumokkal, technikával, auditálási rendszerrel vezethető be a zöld adózás. A kritériumok megalkotása egyszerű, azt azonban nehezebb biztosítani, hogy a rendszer végig követhető és átlátható legyen. Ságodi úgy véli, a fenntarthatósági szempontok alól nem szabad kivételt tenni még nehezebb időkben sem, az energiahatékonyságot növelő rendszer kiépítése gazdasági aktivitást is jelent. A vállalatok terhelhetőségét figyelembe kell venni: a tehernövelés elkerülésének egyik módja, hogy eddig a kát-rendszeren keresztül beszedett díjak egy része kerül a zöld adózás hatálya alá. A befolyó összegek optimális esetben nem a központi bevételeket növelik, ezeket a hatékonyság ösztönzésére kell fordítani.
Többnyire erős lobbitevékenység igyekszik akadályozni az efféle pluszterhelés létrehozását, ezért elsősorban az államkassza szűkössége esetén szoktak ilyen megoldásokhoz nyúlni - tudtuk meg Fucskó Józseftől, a Magyar Környezet-gazdaságtani Központ (MAKK) kutatójától. A zöld adózási rendszer megteremtéséhez Fucskó szerint legalább 100 milliárd forintos bevételi tétel szükséges ilyen forrásokból.
A klasszikus környezetvédelmi adóreform lényege, hogy a környezetet terhelő tevékenységek és termékek adóztatásából származó többletbevételeket az élőmunka terheinek csökkentésére használja fel a költségvetés - mondta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke -, bár az utóbbi időben előtérbe került az érv, hogy azok egy részét környezetvédelmi célokra és egyéb közfeladatokra, valamint az államadósság csökkentésére célszerű használni. A vállalatok és a közintézmények esetében a svéd modell alkalmazását javasolja a Levegő Munkacsoport, eszerint a kivetett energiaadót akkor nem kell befizetni, ha vállalják, hogy meghatározott időn belül energiahatékonysági programot dolgoznak ki és hajtanak végre. A közintézményeknél ehhez állapotfelmérésre, a szükséges beavatkozások és referenciaértékek meghatározására van szükség, illetve ki kell dolgozni a korszerűsítés 2018-ig tartó ütemtervét. Az EU direktívában írja elő energiaadók alkalmazását, Magyarország azonban eddig minimális mértékben élt ezzel a lehetőséggel. Bizonyos országokban, például Dániában a lakosság is fizet energiaadót, ráadásul fogyasztásarányosan magasabbat mint a cégek, hiszen relatíve drágább a kisebb egységek kiszolgálása és ellátása a nagyobb, egy csomagban fogyasztó társaságokénál - hangsúlyozta Fucskó.
