A Fidesz is beveti a MSZP által egyszer már megírt forgatókönyvet - vagyis, hogy a kormánynak jobban tetsző monetáris politikát folytató jegybankot kapjon, átírja a tanácsra vonatkozó passzusokat a jegybanktörvényben. A héttagú testületben a négy külső tag (Neményi Judit, Bánfi Tamás, Bihari Péter és Csáki Csaba) megbízatása 2011. március elsején lejár, helyükre a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint két-két tagot jelölhetne a miniszterelnök és a jegybankelnök.
Az ellenzéki pártok szakértői elutasítják a fideszes terveket - bár a kétharmados többséggel szemben sokat nem tehetnek. A LMP-s Vágó Gábor szerint a Fidesz saját bábszínházává tenné a monetáris tanácsot. A képviselő szerint a jelölési folyamat átalakítása része a kormány nyomulásának. Vágó bírálta azt a módosítást is, amelyben az fb-tagok apanázsát jelentősen emelnék. A kormány tervei nélkülöznek minden szakmai indokot, hisz a jelölési feladatokat arra az országgyűlés gazdasági bizottságára ruháznák, amely pénzügyi kérdésekben nem illetékes, szemben az erre is hivatott költségvetési bizottsággal - mondta Veres János MSZP-s képviselő. A javaslat a szocialista politikus szerint a Fidesz zsákmányává tenné az MT-t, ám a kétharmados többséggel szemben az ellenzék esélytelen. Egyetlen lehetőség, ha az ECB szót emel a jelölési folyamat átalakításával szemben - véli Veres.
Amennyiben az MT tagjainak kinevezéséről szóló törvényt megszavazzák és 3,5 százalékra emelik az inflációs célszintet, az rontana az ország kockázati megítélésén és gyengítené a forintot is, de ezek fokozatosan épülnének be az árfolyamokba, ezért nem várható drasztikus mozgás - vélik a lapunk által megkérdezett szakértők. Az inflációs célkövetés rendszerének megváltoztatása negatív üzenet, ami piaci bizonytalanságot okoz, emeli az inflációs várakozásokat és a hozamgörbe hosszú oldalán feltolná az állampapírhozamokat - mondta Samu János, a Concorde elemzője.
Hat éve Gyurcsány Ferenc hasonló lépésre szánta el magát: az akkor kilenctagú monetáris tanácsot négy taggal bővítette. A párhuzam az, hogy mindkét esetben négy új tagról van szó, a jelentős különbség viszont, hogy a tanács létszáma akkor majdnem a mostani duplája volt. Akkor a frissen kinevezett tagok gyorsan belátták, hogy nincsen lehetőség a komoly enyhítésre, a gazdaság kényszerpályán mozog, ezért azok az aggodalmak, hogy a kormány ráteszi a kezét a monetáris politikára, nem igazolódtak be - fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A helyzet annyiban hasonló a mostanihoz, hogy a pénzpolitika mozgástere ugyanúgy szűk. Piaci vélemények szerint várható, hogy a politikai célok nem tudják átvenni az irányítást a közgazdasági logika felett, hiszen már egyetlen tag eltérő véleménye is elég ahhoz, hogy megszűnjön a többség.
