Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Múlt hét végén született kormánydöntés az energiapolitika új szervezeti rendszeréről. Miért vált szükségessé a változtatás?
- Sok szakterületen jól működik a horizontális együttműködés, a stratégiaalkotás és a szakpolitika napi alakításának szétválasztása. Az energetika esetében azonban felmerülnek ellátás- és nemzetbiztonsági kérdések is. Ez indokolta az energiastratégia és -szabályozás összevonását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) egységes klíma- és energiapolitikai államtitkárságaként. Az új struktúra a magyar uniós elnökség kiemelt területeként a klíma- és energiapolitikai feladatok hatékonyabb kezelését is lehetővé teszi. Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztériummal továbbra is szorosan együttműködünk, többek között az Európa 2020 stratégia magyar intézkedési csomagja vagy éppen az adórendszer kapcsán. A kormányzati ciklus közepére kidolgozzuk azt a zöld adózási rendszert, amely képes lesz a természeti erőforrások reális árazásának megjelenítésére, elismerve a vállalkozások anyag- és energiatakarékos működését.
- Többek szerint komoly kérdőjelek terhelik a múlt heti, gázárral kapcsolatos bejelentést...
- Az új gázárképlet kiszűri a lakossági fogyasztókra terhelt indokolatlan költségeket: 4,5 százalékra csökkenti az egyetemes szolgáltatásban a szállítás, a tárolás és az elosztás esetében a korábban méltánytalan 8-10 százalékos garantált tőkemegtérülést. Az infláció indexálásában a pénzromlást ötszázalékos mérték alatt nem lehet érvényesíteni a gázárban. Elvárható ugyanis, hogy a cégek évente ilyen mértékben növeljék hatékonyságukat. A szolgáltatók korábban előzetes eredménytervük 120 százalékáig tarthatták meg a pozitív gazdasági hatásokból adódó többletbevételüket és a képződő nyereséget. Az új rendszerben a 100 százalék feletti rész fele elvonásra kerül. Az európai gáztőzsdei ár arányának növelését az árakban az indokolta, hogy a válság miatt piacra kerülő olcsóbb többlet-földgázmennyiség hasznát az egyetemes szolgáltatásban vételező fogyasztók is élvezhessék. A tőzsdei ár a másik oldalon azt is jelentheti, hogy a világpiaci tendenciák a hazai lakossági díjakat növelő hatást is kifejthetnek - a felelős energiahasználat kialakulása azonban megköveteli e tendenciák érzékelését.
Meghallgattuk a szolgáltatók kéréseit is, a hamarosan parlament elé kerülő energetikai törvénycsomag a szolgáltatás kikapcsolásának időtávját 90-ről 60 napra mérsékli majd a kintlévőségek csökkentése érdekében. A felelős energiahasználathoz és a tartozások csökkenéséhez az előre fizetős mérők rendszere is hozzájárulhat, a kedvező eredményekkel járó modellkísérleteket a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejleszti tovább. A szolgáltatók egy részénél enyhülhetnek az ügyfélszolgálati irodák számára és nyitva tartására vonatkozó jogszabályi kötelezettségek. A gázárakat ugyanakkor meg kell tisztítani a rendszeridegen elemektől, így a szociális támogatásoktól: a legkiszolgáltatottabb fogyasztók megsegítésére a kormány a következő év őszétől átalakítja és kibővíti a lakásfenntartási támogatásokat, a jövő évben pedig az energiahatékonysági beruházásokat ösztönző pályázati rendszert is indítunk.
A távhőpiacok egy részét valószínűleg érzékenyen érinti majd a kapcsolt erőművek kikerülése a kát-rendszerből, ezzel azonban mind az energiatermelők, mind az önkormányzatok tervezhető módon kalkulálhattak. A Magyar Energia Hivatal másfél éve hozott először döntéseket a kapcsolt termelők kát-jogosultságának megszűnéséről. Azt azonban vizsgálni kell, hogy a kapcsolt erőművek meg tudnak-e állni saját lábukon a kát-rendszeren kívül, avagy bizonyítványrendszerrel kell segíteni őket, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez e szektor évi 3,5 millió tonnával járul hozzá.
- Van-e már kialakult terv a Vértesi Erőmű sorsával kapcsolatban?
- A Vértesi Erőműnek (VÉ) csak átmeneti ideig van létjogosultsága: megawattonként 70 euróért termel áramot, a villamos energia világpiaci ára azonban 50 euró alatt van. A helyzetet rontja, hogy a szén és a biomassza együttes elégetése miatt néhány éven belül a piacról kellene szén-dioxid-kvótát vásárolnia a társaságnak. Az Európai Bizottság várhatóan jövőre dönt a szén-dioxid-kibocsátás további csökkentéséről, ezzel a kvótapiaci árak jelentősen emelkedhetnek. Ez indokolta a Mátrai Erőmű tervezett beruházásának leállítását is.
Az állam azonban nem ejtheti egzisztenciális vákuumba a dolgozókat, legalább kétéves átmeneti időszakot kell biztosítani számukra. Az áramfogyasztók szénfillér formájában támogatják egy rossz technológiai hátterű energiatermelő talpon maradását, az Európai Bizottság várható döntése szerint ez a lehetőség 2015-ig maradhat fenn. A VÉ Bokoddal és Oroszlánnyal kötött hőszolgáltatási szerződése hároméves felmondási idővel bontható fel - az önkormányzatoknak és az MVM-nek ennyi idejük lesz az új hőkapacitások megteremtésére. Ezen időszak egybeesik a végelszámolás tervezett lefolytatásával is.
- Milyen lépésekre lehet számítani a bürokrácia csökkentésében?
- Az elmúlt fél évben a Nemzeti Cselekvési Terv újraformázása során egyértelművé vált: ahhoz, hogy a megújulók felhasználása jelentősen előremozdulhasson, a szabályozási környezet radikális változtatására van szükség. Az egyablakos ügyintézés még távol van, de arra lehet számítani, hogy a következő évben jelentős mértékben csökken a folyamatokat lassító engedélyek száma. A szabályozási, engedélyezési rendszer átalakítását a közigazgatási reformmal, illetve a gazdasági adminisztrációs terhek csökkentésével szinkronban fogjuk végrehajtani, együttműködve a szaktárcákkal. Ugyanez vonatkozik a pályázati rendszerek egyszerűsítésére is, a forrásbővítés érdekében pedig módosítjuk a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) belső struktúráját, meghatározott összeghatár alatt pedig az eddigieknél egyszerűbb pályázati rendszert alakítunk ki.
- Mikorra készül el a Megújuló Cselekvési Terv?
- A terv vitaanyagának véglegesítése már befejeződött, a héten megtörténik a minisztériumon belüli egyeztetés, majd egyszerre bocsátjuk tárcaközi és társadalmi vitára a dokumentumot. A korábbi cselekvési terv nem változott meg gyökeresen, de áttekinthetőbb lett. Egyértelművé válik például, hogy mely energiák használata kaphatja a legnagyobb hangsúlyt a következő két évtizedben. Számításaink szerint jelenleg úgy tűnik, hogy optimális esetben a megújuló energiákra vonatkozó 13 százalékos kötelezően előírt részarány 2020-ra akár 1,6 százalékkal túl is teljesíthető. Ez mindenképpen ösztönzően hathat a zöldipar fejlesztésére. Hazánknál ugyanis csak Luxemburg és Málta rendelkezett alacsonyabb kötelezettségvállalással, a megemelt célszám azonban magasabb Ciprusénál és Csehországénál is. Ha a cselekvési tervben megfogalmazottak maradéktalanul megvalósulnak, a következő években jelentősen bővül majd a decentralizált, biomassza alapú energiatermelő rendszerek - például a biogáz-hasznosító erőművek - száma Magyarországon. A bioüzemanyag-előállításban a második generációs (azaz nem elsősorban mezőgazdasági és erdészeti termékeket felhasználó) üzemek támogatását tartjuk indokoltnak. Terveink szerint legkésőbb december közepéig az Európai Bizottságnak is elküldjük a cselekvési tervet.
- Változhat-e az állam energetikai szerepvállalása?
- Az állam a szabályozás mellett a tulajdonosi jogokon keresztül erősítené az energetikai jelenlétét. Stratégiai okokból a kormány az MVM-től sem válna meg, és jelenleg nincs napirenden a társaság tőzsdére vitele sem.
