Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az energiaárak emelkedése az elmúlt években új piacot nyitott a tűzifa-kereskedelemnek, ám a legális értékesítést mindinkább háttérbe szorítja a feketepiac. Az egyik legnagyobb dél-dunántúli állami erdőgazdaság vezető szakembere szerint a tűzifa 30-35 százaléka finoman szólva nem a törvényi előírások betartásával kerül a felhasználókhoz, és ez az arány évről évre nő. A rendőrség fokozottan ellenőrzi a falopásokat, de a tolvajok is egyre szervezettebbek. A közelmúltban Somogyban, Zalában és Vas megyében olyan csoportokat is lelepleztek, amelyek mögött erős, több esetben legális kereskedelmi háttér állt, a Baranya megyei rendőr-főkapitányság pedig arról számolt be, hogy egyre több illegális fatelep nyomára bukkannak. Arra is bőven van példa, hogy az erdőtulajdonosok a gyors haszon reményében figyelmen kívül hagyják a törvényi előírásokat.
A fűtési szezon elején úton-útfélen lehet találkozni olcsó tűzifát kínáló hirdetésekkel, s alig akad olyan porta, ahova ne kopogtattak volna be "tűzifaügynökök". Sokszor azonban olyan ömlesztett tűzifa érkezik - számla nélkül -, amely harmadával-negyedével kevesebb a kifizetett mennyiségnél vagy súlyra szállítanak vizes, csekély fűtőértékű fát. A minőségi árut számlával kínáló kereskedők egyre kevésbé bírják a versenyt - mondta lapunknak Cseicsner Tibor, az egyik székesfehérvári kereskedés vezetője -, elfogadható minőségű "kuglizott" fát köbméterenként 13-15 ezer forint alatt, különösen kiszállítással együtt, csak valamilyen trükkel lehet árulni. A közép- és a nyugat-dunántúli fogyasztóvédelmi felügyelők ugyanakkor azt is tapasztalják, hogy a legális kereskedők egy része is ügyeskedik, több olyan telepen jártak, ahol a tűzifa egy részének eredetét nem tudták igazolni. Az is növeli a gondokat, hogy az ország több nagy erdészete elsősorban a faaprítékkal tüzelő erőművek kiszolgálásában érdekelt.
A lapunk által megkérdezett kereskedők szerint a más tüzelőanyagok, például a szén vagy a pellet iránti igény már nem nő olyan dinamikusan, mint korábban, egyrészt mert kevesebb az új lakás, másrészt a fűtési rendszerek átalakítására is kevesebb pénz jut. A legtöbb vidéki nagyvárosban számottevően csökkent a távfűtésről leválni szándékozó társasházak száma is, inkább az ellenkezőjére van példa. Az első számú ok az áfacsökkentés, amely szinte mindenütt 25-30 százalékkal mérsékelte a távfűtési költségeket, miközben a gáz drágult. Több városban, például Szolnokon vagy Komlón emellett a korábbinál jobb kazánokat helyeztek üzembe, ami újabb árcsökkentést tett lehetővé, és érzékelhető már a panelfelújítások hatása is. Pécsett vagy Szombathelyen közel egy tucat átalakítási program megfeneklett, jelenleg azt intézik az érintettek, hogy a központi rendszer részei maradhassanak. A 24 ezer lakást és mintegy ezer egyéb fogyasztót kiszolgáló Győrhő Kft.-től már jó ideje senki sem akar leválni. Amióta a cégnek saját, áramot és hőt egyaránt termelő gázmotoros erőműve van, 15-20 százalékkal olcsóbban tudnak fűteni egy-egy lakást, mintha ugyanott egyedi gázos rendszer működne.
