Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az értékesítési szempontból csúcsszezonnak számító karácsonytól idén is jelentős forgalomnövekedést várnak, úgy tűnik, a hazai haltermelés és -értékesítés az idén is mintegy öt-hét százalékkal csökken. A busa szinte teljesen eltűnt, de pontyból, amurból, afrikai harcsából és pisztrángból is egyre kevesebb kerül piacra. Az biztos, hogy a termelők idén sem tudnak majd árat emelni. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint tavaly a tógazdaságokban és a természetes vizekben összesen 28,3 ezer tonnát halásztak, ebből nem egészen 21 ezer tonna volt az étkezési célú felhasználás. Ez csaknem nyolcszázalékos visszaesést jelent a korábbi évhez képest. Emellett a halimport is csökken.
A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint nem lehet mindent az étkezési szokásokra fogni, s az sem igaz, hogy a válság után még inkább spóroltak az emberek a halvásárláson. A fogás jelentős része még ma is élő halként kerül piacra, jóllehet az elmúlt évek során, sokmilliárdos költséggel, korszerű feldolgozóüzemek épültek szerte az országban. Lévai Ferenc, az ország egyik legnagyobb haltermelő cégének, az Aranyponty Zrt.-nek az elnök-vezérigazgatója szerint a kereskedelemmel foglalkozó cégek, köztük a nagy áruházláncok abban érdekeltek, hogy az olcsón felvásárolt élő halat maguk tegyék konyhakésszé. A másik nagy gond, hogy az ágazat egy évekkel ezelőtt a kormány által elkövetett adminisztrációs hiba folytán mind a mai napig nem jut hozzá az egyébként rendelkezésre álló uniós támogatások egy részéhez. Mindemellett különböző vízjogi és természetvédelmi gondokkal is folyamatosan meg kell birkózniuk.
A halastavakban a legnagyobb károkat a védett madarak okozzák. Idén tovább növelte a gondokat, hogy a sok csapadék miatt milliárdos károk keletkeztek a tórendszerekben, több tucat gát átszakadt. Sok helyütt a teljes állomány elpusztult. Lévai szerint a felsorolt problémák mielőbbi megoldása mellett az egyik legfontosabb feladat a marketingmunka színvonalának és hatékonyságának növelése. Tudatosítani kell, hogy egészséges táplálkozás nincs halfogyasztás nélkül. Csorvás Ferenc, aki Dél-Somogyban három bérelt tavat üzemeltet, lapunknak nyilatkozva elmondta, a legnagyobb gond, hogy idén sem tudnak árat emelni, miközben a termelési költségek, elsősorban a magas takarmányárak miatt, az egekbe szöknek. Nemhogy fejlesztésre, de még a bel- és az árvíz okozta károk helyreállítására sem nagyon jut pénz. Csorvás hozzátette, az elmúlt években a kisebb tavak, tórendszerek tulajdonosai is elég sikeresen próbálkoztak azzal, hogy területük egy részét horgászvízként működtették, illetve beszálltak az idegenforgalomba. Sajnos az idén, legalábbis ebben a térségben, de úgy hírlik, másutt is, e tekintetben is hatalmas volt a visszaesés.
