Az utóbbi három évben egyre fokozódtak a jövedelmi egyenlőtlenségek, a legnagyobb mértékben a nagycsaládosok és a nyugdíjasok szakadtak le - mondta a Közgazdász Vándorgyűlésen Cserháti Ilona, az Ecostat gazdaságmodellező műhelyének vezetője. A további polarizálódás elkerülése érdekében is fontos, hogy miként tervezi a kormány az áttérést az egykulcsos szja-ra. A tisztán egykulcsos rendszer tovább tágítaná a távolságot az alacsony jövedelemmel rendelkezők és a többiek között, a tisztán családi adózás viszont segítene ugyan a legszegényebbeknek, de továbbra is a gazdagoknak kedvezne. A kettő együtt azonban lehetővé teszi, hogy a legszegényebb 10 százalék se szenvedjen el nominális jövedelemcsökkenést. Az egykulcsos rendszer akkor lehet kedvező, ha nem veszélyezteti az áht egyensúlyát, miközben nem vezet további jövedelempolarizációhoz - véli Cserháti.
Ezért szükséges lehet a fokozatos bevezetés: például a 16 százalékos kulcs eleinte a szuperbruttóval növelt adóalapra vonatkozna vagy bruttósítani lehet a minimálbért. Utóbbi esetben azonban a vállalkozók kompenzálására lenne szükség, például beruházási támogatás keretében.
Barcza György, a K&H Bank elemzője az egy kulcs pártján áll: szerinte a rendszer legnagyobb előnye, hogy a gazdagabbakat jobban ösztönzi a szabálykövetésre és csökkenti az adóelkerülés mértékét. Másik érve a tapasztalatokon nyugszik: sok országban vezették már be az egykulcsos szja-t, ám kivezetésre még nincs példa, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ötéves távlatban a társadalom minden szegmense jól jár. A szegényebb rétegeket pedig adójóváírással lehetne kompenzálni - mondta lapunknak az elemző. Az alanyi jogon járó kedvezmény nem lenne célszerű - tette hozzá Barcza -, ezért ésszerűnek tűnik a kormány terve, hogy a családi elemet szeretné beemelni a rendszerbe.
Sosem volt híve viszont az egykulcsos rendszernek Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója, de mivel a szomszédos országok ebbe az irányba indultak el, a versenyképesség növelése miatt Magyarországon is be kell vezetni. A kutató szerint az az alapvető probléma, hogy szociális szempontból nem méltányos a rendszer, ezért a már bemutatott családi elemen túl szükség lenne vagyonadó bevezetésére, ami a magasabb jövedelműeket terhelné. Ez ne olyan legyen, mint ami már elbukott az Alkotmánybíróság előtt, mert azzal a kormány önmagának lőne gólt - mondta a Napi Gazdaság kérdésére a kutató. Szerinte egyrészt ennek az adótípusnak a kulcsa magasabb lehetne, mint a korábban tervezett, másrészt legyen leírható a jövedelemadóból, elkerülve ezzel a kétszeres adóztatást, ami a korábbi vagyonadó esetén sokszor hangoztatott ellenérv volt.
A jövő évi költségvetést alapjaiban rendezik át az szja-változtatások - mondta a Századvég igazgatója. Részleges bevezetés esetén - a szuperbruttó későbbi kivezetése mellett - 300-400 milliárd forint kiesést okozna, amit még be lehetne foltozni, ám a teljes adaptálás költsége 600-700 milliárd forintot emésztene fel. Ekkora forrásokat azonban vélhetően nem lehet találni úgy, hogy ne sérüljön a vállalt deficitcél - fogalmazott Mellár.
