Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az uniós vállalás alapját képező megújulóstratégia-forgatókönyv és az elmúlt évek adatai jelentős eltérést mutatnak Magyarországon, elsősorban a geotermia- és a biomassza-hasznosításban, de hiányzik a napenergia-hasznosítás és kevesebb a biogáz is - derül ki A magyar villamosenergia-szektor működése és szabályozása című, a CompLex kiadó gondozásában megjelent könyvből. A megújuló áramtermelés hazai támogatása a kát-tal a kezdetektől több problémát is fölvetett. Például a rendszer szabályozhatóságára gyakorolt negatív hatásai miatt csak korlátozott mennyiségben beépíthető szélenergia viszonylagos előretörése nagyrészt a 2001-es villamosenergia-törvényben (vet) differenciálatlanul megszabott árakkal magyarázható, mivel ez a már piacérett, illetve annak küszöbén álló technológiák számára adott elsősorban erős ösztönzést, bizonyos technológiáknál pedig egyenesen extraprofitot eredményezett - állapítja meg a tanulmány. A 2008-tól érvényes kát-rendszert a 2007-es vet alapozta meg, amely már differenciált átvételi árak alkalmazását is megengedi. Mivel azonban a törvényben rögzített átvételi ártól csak lefelé lehet eltérni, ezzel a magasabb fajlagos költségű (például geotermikus) egységek eleve kiszorulnak a támogatási rendszerből.
