Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - a többi tagállam nemzeti felügyeletéhez hasonlóan - csak a sajtóbejelentés után jutott hozzá a "szuperfelügyelettel" kapcsolatos brüsszeli tervek részleteihez, ezért csak a későbbiekben ígértek tájékoztatást arról, pontosan milyen területeken alakul át a pénzügyi felügyeleti munka.
Szakmai körökből ugyanakkor annyi szivárgott ki az elképzelésekből, hogy számottevően erősödne a fogadó (host) felügyeletek szerepe a páneurópai pénzügyi intézményekkel szemben - egy-egy adott tagállamban kevésbé számítana az anyaországi felügyeleti gyakorlat. Vagyis a németországi, ausztriai vagy éppen olaszországi székhelyű cégek magyar leányvállalatainak az eddigieknél is jobban kellene a PSZÁF állásfoglalásaira figyelniük.
A válság megelőzése érdekében számottevően növekedne a felügyelő hatóságok tényleges eljárási jogköre, válsághelyzet esetén akár közvetlen utasítási jogkörrel is élhetne a felügyeleti szerv az érintett intézményekkel szemben. Arról is döntés születhet, hogy a korábban a szervezeti rendszerben kakukktojásnak számító hitelminősítőket a jövőben a tőkepiaci felügyeleti ág ellenőrizné - természetesen esetükben szintén fennállna a komolyabb szankcionálási, illetve válsághelyzet esetén a követlen szankcionálási jog. A mostani elképzelések szerint a jövőben az uniós szabályok mellett mód nyílik arra, hogy kötelező szabályozási iránymutatásokat is kiadjanak, elkerülendő, hogy az egyes tagállamok eltérő standardokat állítsanak fel ugyanazon szabályozás esetében. Ez ugyanis az eddigi tapasztalat szerint egyes pénzügyi intézményeket arra sarkallt, hogy a számukra "legkedvezőbb" szabályozási vagy eljárásrendet alkalmazó tagállam gyakorlatára hivatkozva próbálják elkerülni a komolyabb szankcionálást.
