Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Alapjaiban változtatná meg a Jeremie kockázati tőkeprogramot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Lapunk értesülései szerint a nyolc szerződött partner közül két-három megállapodását átalakítanák az elkövetkező hetekben, hogy az így felszabadult milliárdokat másra fordíthassák.
Az állami és magántőke egyesítésével létrejött Jeremie programban tervezett drasztikus változás értesüléseink szerint olyan kockázati tőkealapokat érintene, amelyek magán- vagy résztulajdonosai nem "kedvesek" az új kormánynak. A Jeremie programban eddig 31,5 milliárd forint uniós forrást osztottak szét nyolc alapkezelő között, ennek egy részét tervezi az NFÜ más célokra fordítani. A probléma csak az, hogy ezek a "pántlikázott" pénzek más célra nem használhatók fel.
A főleg kis- és középvállalatokat megcélzó kockázati tőkeprogram jövőjével kapcsolatos kérdésekkel több ízben is megkerestük az NFÜ-t, ahonnan semmilyen választ nem kaptunk. Így maradtak azok az információk, amelyeket a szervezetből és - a magukat érthető módon megnevezni nem kívánó - érintettektől kaptunk.
Ezek szerint úgy tűnik, ismét politikai felhangja lehet a Jeremie-nek - a tavaly év végén létrejött megállapodás egyik sarkalatos pontja éppen az állami beavatkozás lehetősége volt. A Bajnai-kormány ugyanis vétójogot kötött volna ki magának az alapok működésével kapcsolatban. A tavaly decemberi szerződéstervezetben még az szerepelt, hogy ha az alapok rosszul vagy szabálytanul végzik munkájukat, akkor az állam beavatkozhat, és el is veheti az érintett alap kezelői jogát. Komoly viták után ennek lebutított verzióját fogadták el.
Ennek értelmében csak nagyon súlyos szerződésszegés esetén élhet az állam a beavatkozás jogával, mégpedig úgy, hogy egy új alapkezelőre tesz javaslatot. Vagyis az alapot nem tudja elvenni vagy "államosítani". Ezt az új alapkezelőt azonban a magánbefektetőnek is jóvá kell hagynia - és ez már több befektetést nem kezdeményezhet, csak a meglevőket gondozhatja.
Alapkezelő-cserére - vagyis állami beavatkozásra - eddig nem került sor, már csak ezért sem, mert a nyolc alap közül mindössze egy rendelkezik érvényes szerződésekkel. A Primus Capital idén júniusban jelentette be az első két megállapodását - a többi hét partner tárgyalásai a Napi értesülései szerint a közeli hetekben zárulnak le.
Az NFÜ tehát csak akkor tehet valamit, ha ezek végére pont kerül, hiszen az alapokba fektetett 31,5 milliárd forinthoz - vagy ennek egy részéhez - másképpen nem tud hozzáférni. Az összesen 45 milliárdos programban jelenleg még van tízmilliárd forint tartalék, amit nem osztottak szét a nyertes nyolc tőkealap között.
