Az első negyedévi 0,1 százalékos növekedés után a második három hónapban - a Napi-konszenzusnak megfelelően - év/év alapon egy százalékkal növekedett a hazai GDP - közölte pénteken a KSH. A naptári hatás kiszűrésével 0,8 százalékos volt a bővülés mértéke. Negyedéves alapon, a szezonálisan kiigazított adatok szerint viszont stagnált a bruttó hazai termék.
A gyorsbecslés korlátozott információs bázisra épül, ezért a végleges és részletes adatokra szeptember 8-áig várni kell. Ám a korlátozott adatbázisból is látszik: egyértelmű, hogy az ipar két számjegyű növekedése, azon belül a külpiacokra értékesítő ágazatok termelése fordította pozitívba a GDP növekedését - mondta lapunknak Szabó Péter, a KSH főosztályvezetője. A termelési oldal többi szektoráról ez nem mondható el. Az esőzések és a belvizek káros hatása már megmutatkozott a mezőgazdaság teljesítményén, két számjegyű volt a visszaesés az ágazatban. Az építőipar meredek zuhanása tovább tart, ráadásul kifutottak a nagyobb infrastrukturális beruházások is - a szektoron belül nincs olyan terület, ahol gyarapodást regisztrált volna a hivatal. A kiskereskedelem szintén jelentősen, közel hét százalékkal esett a második három hónapban éves alapon. A szolgáltatásokon belül az áruszállítás teljesítménye ugyanakkor növekedett, aminek oka az exportra termelő ágazatok nagyobb szállítási igénye volt. A távközlés pedig továbbra is válságállónak tűnik - mondta Szabó. A pénzügyi szolgáltatások stagnáltak a második negyedévben, az állami szolgáltatásokra (közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) a stagnálás, illetve a kisebb visszaesés volt jellemző.
A második negyedévben mind az ipar, mind a külkereskedelem jobban teljesített az első negyedévihez képest, ám a GDP így sem lett nagyobb az előző negyedévben mértnél. A KSH osztályvezetője szerint a végleges adatokból lehet majd komolyabb következtetéseket leszűrni, de logikusan az következik ebből, hogy a hazai felhasználás tovább eshetett a második három hónapban.
Samu János, a Concorde elemzője szerint könnyen téves megállapításokra lehet jutni a negyedéves alapú indexekből: a szezonális kiigazítás módszerei miatt ezek nem megbízhatók, a szakértő ezért úgy látja, egyenesen felesleges ezeket nézni. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője is a negyedéves indexekre hívta fel a figyelmet: a KSH felülvizsgálta a korábbi adatokat és az első negyedév korábbi 0,9 százalékos növekedését 0,6 százalékra vágták le, a tavalyi utolsó negyedév 0,2 százalékát pedig nullára módosították. Ezek alapján könnyen elképzelhető, hogy a stagnálásra vonatkozó mostani becslést is módosítják később - véli Török.
A második negyedéves GDP-adat nem hozott jelentős változást - mondta Samu. Továbbra is az exportra termelő feldolgozóipar segíti a hazai növekedést, a belső fogyasztás nem tud magára találni. Nem is várható komolyabb változás, hiszen a lakossági hitelezést, a fogyasztást semmi sem támogatja - tette hozzá a Concorde elemzője -, és állami beavatkozásra is kevés az esély a költségvetési korlátok miatt.
A Raiffeisen szakembere sem számol komoly változásokkal a belső komponensek szerkezetében, tetejébe a harmadik negyedévben a mezőgazdaság rossz teljesítménye még erősebben visszahúzhatja majd a hazai GDP-t. Ugyan elképzelhető, hogy egy-egy hazai tényező esetén már pozitív előjelet láthatunk, ám a szakértő szerint további visszaesés várható a fogyasztásnál, ráadásul az export dinamikája is gyengülhet a második félévben. Az európai konjunktúra minden bizonnyal lassulni kezd a megszorító intézkedések miatt - figyelmeztet Török -, ami a magyar exporttermékek iránti keresletet is visszavetheti.
