A vártnak megfelelően jelentősen csökkent a hazai infláció júliusban: a júniusi 5,3 százalékról 4 százalékra - közölte tegnap a KSH. A nagy esés oka, hogy a tavaly júliusi áfa- és jövedékiadó-emelés kikerült a bázisból, ennek hatásai tetten érhetők az egyes kategóriákban is: a szeszes italok, dohányáruk éves szinten 6,7 százalékkal drágultak, szemben a júniusi 10,2 százalékkal és az egyéb cikkek, üzemanyagok csoporton belül is 2,6 százalékponttal csökkent a drágulás üteme. A januári jövedékiadó-emelés viszont még látható az előbbi termékcsoport esetében és az energiaárak is jelentős mértékben, 9,4 százalékkal mentek fel egy év alatt. Utóbbin belül a gáz 13,1 százalékkal, az elektromos energia 12,3 százalékkal drágult, de a távfűtés ára 17 százalékkal csökkent.
A szakértőket kissé meglepte az adat - a Napi-konszenzushoz képest is kéttized százalékponttal magasabb lett a fogyasztói árindex, aminek legfőbb oka az élelmiszerek erőteljesebb drágulása. A májusi heves esőzések hatásait már júniusban is lehetett érezni, és ez júliusra fokozódott: a nyár középső hónapjában jellemzősen csökkennek az élelmiszerárak - tavaly ilyenkor 1,7 százalékkal estek egy hónap alatt -, de idén ez csak 0,1 százalékos volt. A legnagyobb mértékben az idényáras élelmiszerek ára ment feljebb - ezen belül főként a burgonyáé -, éves összevetésben 27,4 százalékkal.
Havi összevetésben legfőképp a szolgáltatások kerültek többe, ami a szezonális hatásoknak tudható be: az üdülési szolgáltatásokért átlag 8 százalékkal többet kellett fizetni. Az elmúlt hónapoktól eltérően júliusban az üzemanyagok mérsékeltebben, 0,7 százalékkal drágultak egyetlen hónap alatt. A nyomott keresleti környezet a tartós fogyasztási cikkeknél is megmutatkozik: az árucsoport termékeiért 0,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint egy hónappal korábban, így a július már egy huzamban az ötödik deflációs hónap ebben a szegmensben. A ruházati cikkek ennél is nagyobb mértékben, 2,6 százalékkal lettek olcsóbbak a nyári kiárusítások következményeként.
A szakértők szerint a legnagyobb bizonytalanságot a következő hónapokban az élelmiszerek okozzák. Augusztusban ugyan csökkenhet a termékcsoport ára, ám az utóbbi hetek gabonapiaci folyamatai lassan Magyarországon is elkezdik éreztetni hatásukat - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A zöldségek és gyümölcsök drágulását követően ősztől emelkedésnek indulhatnak az árak - egy féléves folyamat részeként - először a pékáruk, majd a húsok körében is. Samu János, a Concorde szakértője szerint mindezek 0,2 százalékponttal megdobhatják az infláció pályáját, főként a búza miatt, de olyan drágulás nem várható, mint a 2007-2008-as globális élelmiszerválság idején, ráadásul a jelenlegi nyomott keresleti környezetben és a feldolgozási lánc hossza miatt e hatások tompítottan jelentkeznek a hazai inflációban. Az elemző szerint ezeken túl az év második felében a gyengébb forint részéről is kockázatok övezik az infláció alakulását. Ugyan a leértékelődés hatása egyelőre nem látszik a nagyrészt importból származó tartós cikkek körében - főként a szűk kereslet miatt -, de a gyengébb árfolyam a következő hónapokban megmutatkozhat ezek árain.
Az év végére az elemzői várakozások 3,5-4,5 százalék között szóródnak, egységes a vélemény ugyanakkor abban, hogy januárban - a jövedéki adó bázisból való kiesésével - csökkenésnek indul a fogyasztói árindex, ám az már kérdés, hogy a jegybanki háromszázalékos célszint alá tud-e kerülni a drágulás. Egyesek szerint ez már az év elején megtörténhet, mások szerint inkább az év közepére várható, és akkor is csak a célszint közelébe süllyedhet a pénzromlás üteme.
