Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sokmilliárdos árvíz- és viharkárokat szenvedett dunántúli települések döntő többségén ugyan elkezdődött a helyreállítás, a legégetőbb gondokat több helyütt már meg is oldották, a munkák folytatásához, illetve befejezéséhez, az utak, hidak, árterek rendbetételéhez azonban jelentős központi forrásokra volna szükség. Sokan érzik úgy, magukra maradtak a bajban, egyesek úgy látják, a helyreállítási munkák elhúzódása az önkormányzati választásokat is befolyásolja majd. Tolnában, Baranyában, Somogyban, a Kisalföldön vállalkozók százai segítettek az árvízi védekezésben és az újjáépítésbe is bekapcsolódnának, ám sok helyen nincs miből megrendelni a munkákat, noha szinte mindegyik érintett helyhatóság szigorú takarékossági intézkedéseket léptetett életbe. Sok helyütt az ünnepségekre vagy a falunapra szánt pénzt is a helyreállításra költik.
Bár a gátak kitartottak, az árvíz Mohácson is több mint 30 millió forintos kárt okozott. A város ugyan állja a számlát - jó néhány helyi vállalkozónak is munkát adva -, ám azt szeretnék, ha a vis maior keretből legalább a károk egy részét megtérítenék. A pécsi önkormányzat már júniusban úgy döntött, idén elmarad az augusztus 20-i tűzijáték, az erre betervezett mintegy 800 ezer forintot a károk helyreállítására, illetve a károsultak megsegítésére költik, emellett rendkívüli segélyt is folyósított azoknak a családoknak, amelyeket ki kellett költöztetni otthonukból. A szabadszentkirályi önkormányzat viszont arról döntött, hogy az idei falunapra nyert pályázati pénzt egy hasonló méretű borsodi falu, Hernádszentandrás károsultjainak megsegítésére ajánlja fel.
A központi források nagyon lassan csordogálnak, ha csordogálnak egyáltalán - számolt be Kovalik Balázs, három dél-dunántúli kistérség helyreállítási ügyekben illetékes munkatársa. A térség önkormányzatainak 80 százaléka szinte semmit sem tud megoldani saját erőből, miközben a lakóházakban, utakban, hidakban, középületekben hatalmas károk keletkeztek; jelenleg jellemzően az állapotfelmérésnél tartanak, és legalább azt szeretnék elérni, hogy biztos ígéretet kapjanak a segítségre, illetve előleget a munkák megkezdéséhez. Van olyan önkormányzat, amely a hitelfelvétel mellett döntött, sok településen viszont úgy bíztak meg helyi vállalkozókat a helyreállítási munkák elvégzésével, hogy egyelőre nem tudják, miből fognak fizetni. Kovalik hozzátette: bár a közmunkásokat már szinte mindenütt csatasorba állították, nagyon sokat segítene, ha újabb közmunkaprogramok indulnának.
A nehéz helyzetben levő építőipari ágazat szinte minden szereplője ugrik a munkákra, még akkor is, ha a finanszírozás bizonytalan - mondta el Fényes Sándor, a Dráva Kft. műszaki igazgatója. A cég jelenleg csaknem tucatnyi településen dolgozik, van, ahol az önkormányzat megvette az építőanyagot, de nem csinált titkot abból, hogy egyelőre bizonytalan, mikor tudja a munka ellenértékét kifizetni.
Számos településen okoznak gondot - nem csak a Dél-Dunántúlon - a megcsúszott partfalak, az eső mosta életveszélyes kráterek is, de a legtöbb helyen még nem tudják, hogy e vészhelyzetek elhárítására miből és mikor lesz pénz. Az ugyancsak jelentős árvízkárokat szenvedett Győr-Moson-Sopron, illetve Veszprém megyei településeken úgy vélik, a legközelebbi nagy esőzéskor újabb nagy károk keletkeznek majd, ha több jelentős volumenű, például mederszabályozási, illetve csapadékvíz-elvezetési gondot nem sikerül megnyugtató módon megoldani. Ehhez azonban komoly központi forrásokra volna szükség - kivitelezőben biztos nem lesz majd hiány.
