A magyar ipari termelés tavaly 17,7 százalékkal, közel két évtizede példátlan mértékben csökkent. A hétfőn publikált részletes adat kapcsán Barta György, a CIB Bank makroelemzője megjegyezte: az egész éves visszaesést látszólag megtörő pozitív decemberi főszám - amely az ipar egyszázalékos, előző év azonos időszakához mért bővüléséről tanúskodott - ellenére a munkanaphatástól megtisztított adat még mindig negatív (mínusz 1,4 százalék), ami kérdéseket vet fel a szektor kilátásait illetően. Ezt erősíti a novemberhez képest bekövetkezett 5,8 százalékos teljesítménycsökkenés is. Barcza György, a K&H makroelemzője szerint az adat megerősíti a bank 0,5 százalékos GDP-csökkenésre vonatkozó előrejelzését, amely az ipar 3-4 százalékos növekedése mellett érhető el, míg a CIB szakértője 5 százalékos növekedést vár - elsősorban az alacsony bázishatás miatt.
Barta György úgy véli, a hazai ipar régiós viszonylatban lemaradt, elsősorban Lengyelországgal szemben markáns a hátrányunk. A helyzetet súlyosbítja, hogy az exportkilátások is bizonytalanok - az elsődleges felvevőpiacnak számító Németországban hamarosan kifutnak az ösztönzések, s az újrakészletezési ciklus is lassan eléri csúcsát, ami szintén visszavetheti a magyar iparcikkek iránti keresletet.
Az elmúlt év közepétől megindult kilábalási trendhez képest a decemberi adat kellemetlen meglepetést jelent, elsősorban a továbbra is gyenge belső értékesítési adat miatt - vélekedett a K&H szakértője. A belső kereslet további csökkenése az adóbevételeken is nyomot hagyhat, s ez a költségvetés felülvizsgálatára kényszerítheti a kormányt. A növekedési kilátások ugyan ennek ellenére is tarthatók, hiszen az export számos hatást ellensúlyozhat, ám a lassú kilábalásra vonatkozó szcenárió mellett egyre valószínűbbek az újabb visszaesést jósló, W alakú válsággörbét valószínűsítő forgatókönyvek. Barcza György erre jelenleg 30 százalék esélyt ad.
A kereskedelmi és iparkamarák az elemzőknél sokkal derűlátóbbak. Dávid Péter, az AmCham vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, a kamara tagvállalatai közül többen kiemelt figyelemmel fordultak a válság hatására Magyarország felé. Elsősorban a kutatás-fejlesztési projekteknél tapasztalható élénk aktivitás - a világméretű cégek meglévő tevékenységeinek bővítése mellett új tervek is az asztalra kerültek. A szakember szerint hosszú távon ezek hozhatják a legnagyobb megtérülést mind aktivitás, mind presztízs tekintetében. Dávid azt gondolja, a régiós együttműködések keretén belül megvalósuló magyarországi központokból is profitálhat a hazai ipar. Az AmCham vezére külön kiemelte a Fagen állami támogatással létrejött zöldmezős bioetanol-beruházását.
A kisebb német cégek érdeklődése a magyarországi együttműködések iránt továbbra is töretlen, s elsősorban a gép-, az autó- és a fémfeldolgozó iparban kiemelkedők a Mercedes terveinek bejelentése óta. Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője szerint óvatos optimizmusra adhat okot a német megrendelési állomány stabilizálódása is, annak ellenére, hogy a növekvő német munkanélküliség miatt a belső kereslet tovább csökkenhet Németországban, s az állami programok hatása is megszűnőben van. A kamara azonban bízik a világkereskedelem fellendülésében, melyből Németország átlagon felül profitálhat.
