Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon 1870 óta tízévente tartanak népszámlálást, így a 2011. októberi felmérés a tizenötödik lesz a sorban. A népszámlálás a legdrágább statisztikai adatfelvétel - 17-18 milliárd forintba kerülhet -, ám bizonyos adatokhoz csak ilyen módon juthat hozzá a statisztika. A statisztikusok szerint csak e tízévente ismétlődő cenzusok adhatnak átfogó és pontos képet a népesség számáról, iskolázottságáról, lakáskörülményeiről - az adatok pedig politikai és gazdasági döntések alapjául szolgálnak.
A statisztikai szakma alapvető érdeke lenne depolitizálni a kérdést, ám ez már a 2011-es népszámláláskor sem sikerült. Míg 2001-ben az kavart kisebb vihart, hogy a védett személyek környezetében a köztársasági őrezred tagjai végezték a népszámlálást - és minden bizonnyal ők készítették a környezettanulmányokat is -, addig idén a majdani cenzus kapcsán a vallási hovatartozás kérdése körül alakult ki kisebb vita - ezért a köztársasági elnök először alá sem írta a népszámlálást elrendelő törvényt. Végül az MSZP-SZDSZ többségű parlament második körben is csak úgy fogadta el a népszámlálási jogszabályt, hogy 2011 októberében a kérdezőbiztosok a vallási hovatartozást nem, csak a kisebbséghez tartozást feszegethetik. A KSH előzetes elemzése szerint a népszámlálás során bekért adatok mintegy negyven százaléka az államigazgatás rendelkezésére áll - így akár részben meg is spórolhatná ezek felmérését a hivatal, ha ezt a jogszabályok lehetővé tennék. Ugyanakkor semmilyen állami nyilvántartás nem tud a lakosság iskolai végzettségéről, a lakásállomány fizikai jellemzőiről, illetve a háztartások gazdálkodásáról más forrásokból nem rendelkezik adatokkal a statisztikai rendszer. Mégpedig a 2011-es népszámlálás az uniós országok népszámlálásaihoz kapcsolódik annyiban, hogy mind a 27 tagországban általános népesség- és lakásösszeírás lesz, amelynek kiemelt témája a nemzetközi vándorlás.
A népszavazások költségeit jelentősen csökkenthetné az állami regiszterek összeírásával végzett részleges vagy teljes népszámlálás - ám ez a jövő zenéje, ehhez az adatvédelmi törvények felülvizsgálatán túl társadalmi konszenzust is ki kellene alakítani a statisztikusok szerint. A 2011-es népszámlálás kérdőívei már formálódnak - ezt a tervek szerint még a távozó Bajnai-kormány is megtárgyalja, ugyanakkor a következő hónapokban a KSH még egyeztetéseket tervez szakmai körökben, de civil szervezetekkel is, így végleges formáját a kérdőív - a törvény szabta keretek között - várhatóan a kormányváltás után nyeri el.
