Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mindössze 105 ezer 60 éven felüli munkavállalóról tud a statisztikai hivatal - ami arra utal, hogy a nyugdíjasok még a gondoltnál is jóval kevesebben dolgoznak. A nyugdíjkorhatár ugyan 62 év, ám a nyugdíjba vonulási korcentrum jelenleg 58-59 év, vagyis a korhatár elérése előtt négy-öt évvel a munkavállalók nyugdíjba menekülnek - vállalva ilyenkor akár a kisebb jövedelem kockázatát is. Ilyenkor logikus döntés, hogy a nyugdíjat munkajövedelemmel is kiegészítik: az APEH adatai szerint 2008-ban 520 ezren vallottak be nyugdíjasként jövedelmet is, közülük 305 ezer főnek volt bérjövedelme (összesen 426 milliárd forint).
A nyugdíj melletti munkavállalást amúgy igyekszik az állam szigorítani, a 2008. január elseje után megállapított nyugdíjak esetében bizonyos esetekben választani kell a nyugdíjasnak az öregségi ellátás és a munkajövedelem között. Azokat, akiknek nyugdíját 2008 előtt állapították meg, semmilyen korlátozás nem érint, de az ezt követően visszavonulók csak akkor kapják meg a nyugdíjukat, ha munkajövedelmük nem éri el a minimálbér tizennyolcszorosát, azaz 1,323 millió forintot. (Tavaly még az éves minimálbér volt a határ, ez az összeg emelkedett januártól.) A keretösszeg elérésének hónapjától megszűnik a nyugdíj folyósítása, ha erre decemberben kerül sor, akkor az utolsó havi nyugdíjat vissza kell fizetni. A keretösszeg a művésznyugdíjra és a fegyveres testületek szolgálati nyugdíjára is vonatkozik, ez évtől pedig a polgármesterek és az országgyűlési képviselők nyugdíjára is kiterjesztették a szabályozást.
A nyugdíjas munkavállalóra hasonló szabályok vonatkoznak, mint az aktívra, vagyis nyugdíjjárulékot is fizetnie kell a jövedelme után - igaz, később a nyugdíjas a befizetett járulékokra hivatkozva kérheti nyugdíjának emelését.
