Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB monetáris tanácsának (MT) tagjai közül a december 21-i ülésen csak Bánfi Tamás voksolt 50 bázispontos vágásra, míg hét tanácstag (Bihari Péter, Bihari Vilmos, Hardy Ilona, Karvalits Ferenc, Király Júlia , Neményi Judit és Simor András) 25 bázispontra szavazott, így alakult ki a 6,25 százalékos döntés - derül ki a szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvből.
Az MT tagjai egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kereslethiányos reálgazdasági környezetben az inflációs kilátások lehetővé teszik az alapkamat további csökkentését. A globális pénzügyi piaci helyzet ugyanakkor egyelőre korlátozza azt, hogy a makrogazdasági oldalról indokolt monetáris lazítás a korábbi hónapok ütemében folytatódjon. Egyetértés volt abban is, hogy a reálgazdasági pálya a vártnak megfelelően alakul: a belső kereslet által vezérelt növekedés egyelőre nem indult meg, miközben az export alakulása némileg kedvezőbb a vártnál. Az inflációs folyamatok a korábban tapasztalt kedvező pályának megfelelően alakulnak.
Többen kiemelték, hogy a kedvezőtlen nemzetközi események ellenére a hirtelen kamatpolitikai váltás indokolatlan lenne, és nem volna összeegyeztethető az MNB eddigi, egyenletes lépésekre és kiszámíthatóságra törekvő viselkedésével. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kockázati prémium emelkedésének hatásán nem lehet úgy "átnézni", mint az áfaemelkedés hatásán, mert nem lehet kiszámítani az emelkedés tartósságát. Egyes tanácstagok kiemelték, hogy a kamatlépések reálgazdasági átgyűrűzése késleltetett, ugyanakkor az azonnali piaci reakciók az ország finanszírozási helyzetét rövid távon is befolyásolhatják.
