Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eddigi adatok alapján az áht központi alrendszere 3,6 százalékos hiánnyal zárt 2009-ben, ez 0,2 százalékponttal alacsonyabb a kormány által prognosztizáltnál - jelentette be Oszkó Péter. A pénzügyminiszter szerint az önkormányzatoknál 0,3 százalékos hiánnyal számolnak, így teljesíthető a 3,9 százalékos hiánycél - mondta Oszkó. A decemberi nagy szufficit révén az éves hiány 918,6 milliárd forint lett a várt 992 milliárddal szemben. Oszkó szerint a kincstárnoki rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, részben ennek köszönhető a kiadások szinten maradása. A társasági adóból 385 milliárd forint folyt be az évben, ez viszont 32 milliárddal maradt el a PM egy hónappal korábbi prognózisától, ugyanakkor a társaságok különadója 38,4 milliárddal túlteljesült. A jövedékiadó- és az áfabevétel a prognózis felett alakult: jövedéki adóból 868,8 milliárd forint folyt be, ez 38,8 milliárddal magasabb a várakozásnál, a többlet egyértelműen a zárjegyek "spájzolásával" magyarázható. Áfából 2168 milliárd forint folyt be 2009-ben, ez 38 milliárd forinttal magasabb a PM prognózisánál. Decemberben 205 milliárd forintos többlet keletkezett a büdzsében, ez hetvenmilliárddal kedvezőbb a vártnál - főként egyszeri tételeknek köszönhetően: a magánnyugdíjpénztárakból visszajövők 26,3 milliárd forint járulékot hoztak magukkal az államkincstárba. Az MVM, a Magyar Posta és az MFB összesen 35,4 milliárd forint osztalékot és osztalékelőleget fizetett be a büdzsébe, valamint az állami kamatbevételek is felülteljesültek.
Az adatok alapján először január végén korrigálja a PM az idei bevételi célszámokat - ekkor kell benyújtani ugyanis az aktualizált konvergenciaprogramot. Oszkó szerint a 2010-es 3,8 százalékos ESA-hiánycél tartható, annak ellenére, hogy az áht pénzforgalmi hiánya az első negyed végén eléri a 651 milliárdot, ami az egész évre tervezett 870 milliárdos deficit 75 százaléka. A korábbi évekhez hasonlóan ugyanis a kiadások jó része az év első negyedére esik, a bevételek java pedig az utolsó negyedben érkezik - ráadásul ezt a trendet erősíti a makropálya is, mivel a gazdasági növekedés a második félévben indulhat meg. Az idei első negyedév nem veszélyezteti az éves deficitcélt, mivel szezonális hatásokból ered és nem túlköltekezésből, ráadásul az IMF és az EU is auditálta - mondta Oszkó.
