Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugdíjalap tavalyi gazdálkodását ötmilliárd forintos hiánnyal zárta. A bevételi oldal nem a tervezettnek megfelelően alakult - ott nagyobb volt az elmaradás a vártnál, ám ezt a visszaesést kompenzálta a kiadások terven felüli mérséklődése - mondta Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója az intézmény évnyitó sajtótájékoztatóján. A korhatár fokozatos emelkedésével csökkentek a nyugdíjigénylések, de a 13. havi nyugdíj megszüntetése is ebbe az irányba hatott.
Januártól a nyugdíjak 4,1 százalékkal emelkednek, ami 110 milliárd forintos kiadási többletet eredményez - mondta Barát Gábor. A nyugdíjasok száma 2,7 millió fő, így az átlagos januári emelés 3552 forintot jelent. A nyugdíjindexálás módszere változott: januárban már csak az inflációval korrigálják a nyugdíjakat. Amint a gazdasági növekedés ismét eléri az évi háromszázalékos szintet, visszatér a vegyes indexálás, vagyis a nettó keresettel és az infláció súlyozott átlagával való emelés. Az országgyűlés tavaly megszüntette a 13. havi nyugdíj intézményét - pontosabban azt is a gazdasági növekedéshez kötötte -, így idén már nem kapják ezt a pluszjuttatást a nyugdíjasok, ami mintegy 200 milliárd forint megtakarítást jelent.
A 13. havi nyugdíjat felváltja a nyugdíjprémium: ha az éves gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, plusz egyheti juttatást kaphatnak a jövőben a nyugdíjasok. Minden egy százalékpontnyi többlet a növekedésben plusz egyheti nyugdíjat jelenthet - de a kifizetés összege semmiképpen sem haladhatja meg a nyolcvanezer forintot. Mivel idén a GDP várhatóan még csökken, ilyen kiegészítés ebben az évben nem lesz, ugyanakkor a jelenlegi szabályok szerint jövőre elvileg már sor kerülhet prémiumkifizetésre, ugyanis a kormány makropályája a következő évre 3,9 százalékos GDP-növekedéssel számol.
