Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idén 158 törvényt fogadott el a parlament, ami elmarad a 2007-es csúcstól, ám nem szabad elfeledkezni arról, hogy a tavaszi kormányválság, majd kormányváltás miatt hónapokig leállt a törvényhozási munka. Ennek ellenére tartalmát tekintve az elmúlt nyolc év egyik legeredményesebb törvényhozási ülésszakát tudhatja maga mögött a T. Ház. Még a tavaszi ülésszakon elfogadták a jövő évi adótörvényeket, illetve a nyugdíjrendszer szigorítását, amelynek következményeként megszűnt a 13. havi nyugdíj intézménye, ezáltal a nyugdíjkiadások éves szinten 180-200 milliárd forinttal mérséklődtek - igaz, az országgyűlés nyitva hagyta a nyugdíjbónusz fizetésére a lehetőséget, ám erre négy százalék fölötti gazdasági növekedés esetén kerülhet majd csak sor a jövőben.
Az őszi ülésszak egyik legfontosabb törvénye óhatatlanul a jövő évi költségvetés elfogadása volt, ami jelentős kockázatokat hordoz magában, főként a bizonytalan külgazdasági környezet miatt. A rendszerváltás óta most először fordult azonban elő, hogy a távozó kormány nem egy klasszikus választási büdzsét fogadtatott el, erre nem is volt lehetősége sem a kormánynak, sem a kormánypártoknak. A költségvetést már két hete elfogadta a parlament - ilyen korai elfogadásra az elmúlt húsz évben nem volt példa.
A legfontosabb törvényekről a végszavazás ugyanakkor a tegnapi utolsó szavazási napra jutott: a legnagyobb horderejű talán a pénzügyi törvénycsomag, amely a lakossági hitelezést szorítja a korábbiaknál szűkebb keretek közé, amit még tovább finomít az az idei kormányrendelet, amely a háztartások fizetőképességéhez kötné a folyósítható hitel mértékét és tovább korlátozná a felvehető devizahitel nagyságát.
Szintén tegnap szavazott a parlament a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal létrehozásáról, a jelenlegi közbeszerzési tanács utódintézményéről. A kormány antikorrupciós javaslata szerint az új hivatal vizsgálhatna minden közpénzből történő beszerzést, azon alkalmazottak, akik belső információkkal segítik az eljárást, védelmet kapnának. Ugyanakkor a régi-új hivatal nem rendelkezik nyomozati joggal, vagyis bűncselekmény gyanúja esetén az ügy a ügyészségre kerül - ahol minden újraindulhat.
