A lakossági forint- és devizahitelezés szigorítását a jegybank kezdeményezte ez elmúlt hónapban, a tervek szerint a kormány akár már a jövő héten tárgyalhat az előterjesztésről. A készülő rendelettervezet szerint az új kölcsönök, illetve lízingszerződések esetén a bankoknak kötelezően vizsgálniuk kell a leendő adósok hitelképességét, nem lesz elégséges a hitel nyújtásához pusztán a fedezet. A javaslat szerint minden banknak kötelező lesz meghatározni azt a hitelezhetőségi limitet, amit a háztartási jövedelemhez kötnének. Az eredeti elképzelések szerint ezt a korlátot a rendelet állapította volna meg, ám végül a bankokkal kötött egyezség szerint a jövedelemlimitet minden banknak magának kell megállapítania egy, a bank által kidolgozandó egységes szabályrendszer alapján. A hitelezhetőségi limitet a háztartás jövedelmeinek arányában határoznák meg: vagyis az elérhető legmagasabb hiteltörlesztő-részletet a háztartás jövedelmi szintjéhez kötnék a forinthitelek esetében. A bankok az eredeti javaslathoz képest nagyobb mozgásteret kapnak, ugyanakkor hitellimit-megállapítási szabályzatukat meg kell, hogy védjék a pénzügyi felügyelet előtt, vagyis nem lehetnek túlzóan engedékenyek, igaz, ezzel saját maguknak ártanának. A folyósítható devizahitelek nagyságát a már megállapított hitellimithez kötnék: a javaslat szerint az euróhitelek esetében a hitellimit 80 százalékáig, más devizanemek esetében pedig a korlát hatvan százalékáig folyósítható hitel a lakossági ügyfélnek. Ez alól természetesen kivételt képez, ha az adós rendelkezik devizajövedelemmel. A kormányrendelet a tervek szerint januárban lépne hatályba, ám azt július elsejétől kellene alkalmazni.
