Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hiába stagnált az aktivitási ráta, az augusztus-októberben mért átlagos munkanélküliségi arány mégis 10,4 százalékra emelkedett az egy hónappal korábbi, amúgy is rossz adatához képest - derül ki a KSH tegnap publikált adataiból. Ez azt jelenti, hogy csaknem másfél évtizedes csúcsra jutott a mutató, mivel utoljára 1995-ben volt hasonlóan magas (a Bokros-csomag évében átlagosan 10,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta). A nyári időszakban ugyan szezonális okok miatt általában megnő a foglalkoztatottak száma, az idei emelkedés azonban mérsékelt volt, a szeptember pedig elhozta a régóta félt két számjegyű szintet, a helyzet októberben tovább romlott - bár a piac által vártnál kisebb mértékben, mivel a konszenzus 10,5 százalékos ráta volt.
A mostani adat 0,7 százalékponttal haladja meg az előző negyedévit, illetve 2,7 százalékponttal rosszabb az egy évvel korábbinál. A helyzet eleinte fokozatosan romlott, tavaly novembertől pedig felgyorsultak a folyamatok. Így 2009. augusztusban már 419 ezren, szeptemberben 436 ezren, októberben pedig 440 ezren voltak munka nélkül - mindhárom érték meghaladta az idei áprilisi rekordot is. Egy év alatt 126 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben 112 ezerrel emelkedett a munkanélkülieké.
Piaci vélemények szerint a következő hónapokban minden valószínűség szerint tovább romlik a helyzet, decemberben 11 százalék körüli lehet a munkanélküliségi ráta. Majd a tetőzés jövő januárban-februárban következhet, 11,3 százalék körüli rátára számítok - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Addig ugyanis nincs realitása a mutató javulásának, amíg nem stabilizálódik a gazdaság és indul el a növekedés, márpedig ez főként a nyugat-európai konjunktúra beindulásának függvénye. Ősz végén és télen erős a szezonalitás is. Ráadásul továbbra is erőteljes kettősség jellemzi a magyar munkaerőpiacot: a nagyobb, exportorientált cégeknél a következő hónapokban már nem várható több elbocsátás, sőt elkezdődhet a felvétel, ám ez nem képes ellensúlyozni a döntően belső piacra termelő kkv-k rossz helyzetét. A belső kereslet további zsugorodása ugyanis a következő hónapokban további elbocsátásokat eredményezhet a magyar tulajdonú, a fő foglalkoztatónak számító szektorban. Az pedig különösen rossz jel, hogy a versenyszektorban egyelőre csak kevés felszívó terület van, továbbra is kimondottan rossz a helyzet Nyugat-Magyarországon és Közép-Magyarországon. A következő időszakban az is nehezíti a helyzetet, hogy a 80-90 ezer embernek foglalkoztatást biztosító közmunkák többsége október végén, novemberben kifutott, az így jogszerző időhöz jutottak ismét megjelennek a munkaügyi ellátórendszerben. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) - a KSH-étól eltérő - októberi számbavétele további mérsékelt romlást jelzett. A múlt hónapban ugyanis 0,6 százalékkal, 570 ezerre nőtt a regisztrált álláskeresők száma, ez 34 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi szintet. Az ÁFSZ adatai szerint a tizedik hónapban tovább csökkent a csoportos létszámleépítés keretében elküldeni szándékozott dolgozók száma, októberben ugyanis 25 cég összesen 1,7 ezer fő elbocsátását jelezte a szeptemberi 2,1 ezer után.
