- Egy dologban mindenki egyetért a szakmán belül: az egészségügyi rendszer átalakításra szorul. Ön szerint hogyan kellene a közfinanszírozás arányát alakítani, megváltoztatni?
- Magyarországon a teljes egészségügyi kiadásból a magánfinanszírozás aránya már ma is az OECD-országok átlaga felett van. Ezért nem érdemes növelni a közvetlen lakossági magánkiadásokat, például a térítési díjak emelésével. Az önkéntes kiegészítő biztosítás arányának növelése viszont indokolt lehet, mert a közfinanszírozás növelésére jelenleg nincs érdemi lehetőség. A magánbiztosítási rendszer azonban csak akkor tudna igazán vonzó lenni, ha a közfinanszírozásban járó alapcsomagot pontosan körülhatárolnák. Ami ebbe nem tartozik bele, azt tudnák a magánbiztosítók ajánlani. Amíg a közfinanszírozott rendszerben egy szolgáltatás paraszolvenciával vagy anélkül elvileg elérhető, addig egy magán-egészségügyi biztosító nem tud vonzó ajánlatot tenni.
- Kevesebb kórház több lenne a jelenlegi helyzetben?
- 2006-ban arra jutott a szakma, hogy az aktív ágyak számát csökkenteni kell a kórházakban, ami nagyon helyes elgondolás volt. Ez úgy valósult meg, hogy minden kórházban csökkentettük az ágyszámot, amivel mindenkit vesztes helyzetbe hoztunk, ahelyett, hogy pár kórházat bezártunk vagy járóbeteg-szakellátó intézménnyé alakítottuk volna. Nyilván így is lettek volna vesztesek, de akik megmaradtak volna az eredeti ágyszámmal, azok nyertek volna. Debrecenben például a klinikai központ el tudná látni az egész régió fekvő betegeit, mégis maradt egy városi kórház is. A mostani helyzetben az összes kórház alulfinanszírozott lett, és mindenhol felújításra szorul az infrastruktúra.
- Milyen finanszírozási technika nyújthatna megoldást a problémákra?
- A finanszírozási technikával való foglalkozás csak a probléma ki nem mondása. A jelenlegi struktúra, ekkora forrás mellett, bármilyen technika alkalmazásával, finanszírozhatatlan. Túl sok épülete és infrastruktúrája van a mai fekvőbeteg-ellátásnak. Ha a források bővítése nem lehetséges, először a struktúrát kellene átalakítani, és az újhoz rendelni egy finanszírozási módot. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy minden finanszírozási változtatásnak van átállási költsége, ami újabb forrásokat von el.
Molnár Annamária