Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A válság előtti időszakban a háztartások devizában történő eladósodása - ami a GDP-hez mérten nem jelentős szintű - a reálkonvergencia alapján reálisnak tűnhetett, ám a hektikus árfolyammozgás lehetőségére csak kevesen készültek fel - véli Karvalits Ferenc (képünkön), a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Ezért döntött a jegybank a közelmúltban úgy, hogy megpróbálja szabályozni ezt a kockázatot.
A Magyar Lízingszövetség tegnapi konferenciáján előadást tartó Karvalits szerint a jelen piaci helyzetben nincs komoly hatása az általuk javasolt devizahitel-plafonnak, mivel mind a hitelkereslet, mind a banki hitelkínálat számottevően szűkült. A mostani lépés a piacnak szánt üzenet, ami azt jelzi, a kockázatot nem engedik eszkalálódni. Hozzátette: az igazi kérdés az, hogy sikerül-e a költségvetésnek fenntartható pályára állnia. Ha igen, az MNB le fogja tudni szorítani az inflációt, esni fognak a kamatok, s így reális alternatívává válik a forintfinanszírozás. Karvalits emlékeztetett rá, hogy ez helyzet már közel van: az eurókamatok 8-8,5 százalék körül forognak, miközben már 10 százalék alatt is lehet forinthitelhez jutni. Az alelnök az alapkamat várható alakulása kapcsán megjegyezte, hónapról hónapra újra kell gondolni, hogy lehet-e folytatni a csökkentést.
Másként látták a kérdést a lízingtársaságok képviselői. Adataik szerint a gépjármű-finanszírozásban az MNB által meghatározott limitértékek felére vágnák a piacot, amivel épp azokat zárnák ki az autólízingből, akik első, alsó kategóriás kocsijukat szeretnék megvásárolni. Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke kifejtette, lehetne olyan előírást hozni, amely szerint ha egy szintet meghaladnak a hitelezésben a pénzintézetek, akkor számottevően megnő a tőkekövetelmény. Innentől árazási és költségkérdéssé válna a limit feletti hitelezés. Farkas elmondta, napirenden van a közvetítői szektor, vagyis az ügynökök szabályozása is, a képzési szinttől az ösztönzés (jutalék) feltételrendszerének megalkotásáig.
