Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden korrupcióellenes intézkedéssel, akár szervezet felállításával egyetértek, de nem túl szerencsés egy működő szervezetre, a Közbeszerzések Tanácsára (KT) telepíteni egy olyan új hivatalt, amelynek feladata és működése eltér majd az eddigitől - véli Havasi Tibor, a KT főtitkára, aki szerint jobb lett volna egy, a KT-tól különálló hivatalt létrehozni a korrupciós ügyek vizsgálatára. A KT feladata eddig a közbeszerzési eljárások lebonyolításának támogatása, illetve ellenőrzése volt az előzetes hirdetmény-ellenőrzéssel, továbbá a mellette működő Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KD) a vitás ügyek jogorvoslata, míg az új Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalnak (KKH) nemcsak a közbeszerzésekben, hanem bármilyen más, közpénz elköltésével és jogtalan előny megszerzésével kapcsolatos ügyben kell majd vizsgálatot folytatnia, ennek nyomán akár felelősségre vonást kezdeményeznie és a bejelentők védelméről gondoskodnia. Azért is jobb lett volna egy önálló szervezet felállítása, mert a KKH-nak is lesznek saját közbeszerzési eljárásai (szolgáltatás- és áruvásárlásra), így az ezekkel kapcsolatos esetleges ügyekben a hivatalnak magát kell majd vizsgálnia - mondta Havasi.
A kormányzati tervek szerint KKH a KT "bővítéseként" jönne létre, az új szervezeti rendben a KD mellett működik majd a Közérdekvédelmi Igazgatóság - a szervezet létszáma a márciusi induláskor a KT mostani létszámánál 25 fővel lenne nagyobb, majd a feladatokhoz igazodóan 2011-ben tovább emelkedne. A hivatal mellett véleményező szerveként működne a - más jogkörében nem változó - KT, valamint a Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület (KTT), a közbeszerzések tisztaságáért pedig átláthatósági biztosok felelnének. A KKH elnökét hat évre választják, speciális szerepét az is jelzi, hogy személyét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli, a KD és a KT vezetőjének személye nem változik az átszervezés után. A független hivatalnak pedig csak törvény állapíthat meg feladatot (azaz nem utasítható). Az elképzelések szerint a KKH által kiszabott bírságok a központi költségvetésbe mennek, ám - átmeneti rendelkezésként - az első esztendőben ezek 50 százaléka a KKH-nál marad.
A KT-t szinte meglepetésként érte a KKH létrehozása, a kapcsolódó törvények szövegezésébe nem vonta be az igazságügyi tárca, csak a tervezetet ismertette a testülettel. Ezt a részleges bevonást lapunk kérdésére megerősítette Draskovics Tibor igazságügyi miniszter is.
