Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavaly ősz óta dúló gazdasági válság negatív hatásait és a rájuk adott kormányzati választ is jól tükrözik a munkaügyi statisztikák. Idén augusztus végéig a legalább ötfős vállalkozások és a költségvetési intézmények által foglalkoztatottak száma 4,1 százalékkal, 2,653 millióra csökkent az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A közszférában a beinduló közcélú munkák nyomán ugyan 6,6 százalékkal nőtt a létszám (így csaknem ötvenezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban), a magánszférában viszont 8,3 százalékos volt az éves visszaesés (ez 162 ezer ember munkaerő-piacról való kiesését jelenti). Csak az augusztust nézve is negatívak a folyamatok: a közszférában dolgozók száma ekkor háromezer fővel, 768 ezerre nőtt, míg a vállalati szférában újabb 5 ezer fővel lett kisebb a létszám.
Makroszempontból továbbra is megfelelően alakulnak a béradatok. A jegybank által leginkább figyelt bérmutató, az eseti kifizetések nélküli rendszeres bruttó keresetek dinamikája a versenyszektorban a júliusi 4,7 százalék után augusztusban 4,8 százalékon stagnált, a közszférában az előző havi 0,9 százalékos mínusz után 1,4 százalékos visszaesést mutatott. Míg az idei első nyolc hónapban a nettó keresetek a versenyszférában négy százalékkal - azaz az inflációt kissé meghaladó ütemben - emelkedtek, addig a költségvetési területen 4,4 százalékos volt a csökkenés. Így a reálkeresetek - a fogyasztói árak 3,8 százalékos növekedése mellett - 2,1 százalékkal estek (ez megegyezik az előző havi értékkel); ezen belül a versenyszférában 0,3 százalékos emelkedés, a költségvetésiben (döntően a tizenharmadik havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,9 százalékos csökkenés volt. Az év további részében valószínűleg kissé feljebb kúszik az infláció, így a reálkereseti mutató minden bizonnyal a negatív tartományban marad.
Az utóbbi egy évben bejelentett nagy leépítések nyomán tíz százalék körüli létszámcsökkenés volt 2009 első nyolc hónapjában a bányászatban és az építőiparban, míg a feldolgozóiparban már 12 százaléknál tart az apadás. Az Út a munkához program kifutása után minden bizonnyal csökken a közszféra létszáma, így ha nem lesz újabb állami forrás e célokra, az újra állástalanná válók többsége valószínűleg az inaktívak táborát gyarapítja.
