Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Erik Berglöf, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza a közelmúltban megdicsérte Magyarországot, ahol véleménye szerint már kezdhetik learatni annak a gyümölcseit, hogy jelentős fiskális kiigazítási programmal korán nekiláttak a költségvetési problémák megoldásának, így elkezdhették csökkenteni a kamatokat. Valóban ennyire jól állunk Londonból nézve?
- Elkezdődött a kamatcsökkentés, mégpedig a vártnál dinamikusabban és van már példa arra is, hogy Magyarország adósi minősítésén javítottak, nem rontottak. E jeleket azonban nem szabad túlértékelni, de észre kell őket venni - ezt tette Berglöf is. Mindenki tudja, hogy ettől még nem lesz holnapután fellendülés és például tovább nő a munkanélküliség, ami súlyos gazdasági és egyben szociális probléma.
- Az aggódó hangokat erősítheti az EBRD, az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank-csoportnak az IMF és a Világbank isztambuli üléséhez kapcsolódó helyzetértékelése, amely szerint a három pénzintézet által februárban indított közös akcióterv végrehajtása "nagyon jól halad", ám miközben vannak jelei annak, hogy a válság szorítása már enyhül, a térség növekedési pályára állása még odébb van. A kelet-európai bankrendszerek és reálgazdaságok megsegítésére létrehozott 24,5 milliárd eurós keretből szeptember végéig 16,3 milliárd euró folyósításáról már döntöttek; ebből 12,4 milliárdról már aláírt szerződések vannak. Milyen kihívások várnak a magyar kilábalásra?
- Ez az akcióterv közvetlenül csak a bankrendszerre irányul. A kihívás éppen az, hogy miután a bankok tőkével, forrással el vannak látva és "köszönik szépen, jól vannak", hogyan jut el a likviditás a reálgazdaságba, elsősorban a kkv-szektorba. Az EBRD közvetlenül nem tud eljutni a reálgazdaság sok szereplőjéhez, így a helyi kormányoknak kell megpróbálkozniuk a veszteségek mérséklésével, illetve a dinamizálással.
- Mit tettek eddig és miben segíthetnek még a pénzügyi szektor tőkésítettségének és kockázatvállalási kedvének helyreállítása érdekében?
- A tőkésítettségben könnyebb segíteni, ha van forrás - és úgy tűnik, van. A kockázatvállalásra rábeszélni a magánbankokat rendkívül nehéz. Vagyis tényleg van arra példa, hogy egyes bankok a már megítélt forrásokat nem hívják le és így a projekt nem éri el az összes célját, vagy nem azonnal. Talán a következő hónapokban javul a kép.
- Az EBRD üzleti alapon hitelez és fektet be, döntően a magánszektorban. Márpedig válság és forrásszűke idején a piaci kamatozású hitel is jól jön egy gazdaságnak. Milyen magyarországi ágazatok kértek és kaphatnak az EBRD-től forrást?
- Az igények nem az igazgatótanácshoz futnak, be, de természetszerűleg van áttekintésünk arról, hogy mi zajlik "a végeken". A 2008-as stratégia két szektorra fektetett hangsúlyt, az energiára és az infrastruktúrára. A válság e kettő elé sorolta a pénzügyi szektort, de ez csak 2009-re igaz, 2010-re már kevésbé. Könnyen előfordulhat, hogy e három ágazaton kívül is lesz projekt a közeljövőben, de itt már beléphetnek a pénzügyi és a humán erőforráskorlátok is.
- Milyen feltételekkel képzelhető el, hogy az EBRD beszálljon a közösségi közlekedés - többek közt a BKV és a MÁV - átalakításába?
- Az esetleges szerepvállalásunkról már megkezdődött az egyeztetés. Úgy tűnik, van késztetés és elképzelés is egy modernizációs fordulatra, ami egyben az átfogó államháztartási konszolidáció részét is képezné. Ha ennek a programja világos és törvényben rögzített, a bank elvileg rendelkezésre tud állni.
- A pénzintézet 2007 nyarán négymillió euróval beszállt egy magyar egészségügyi cégbe, a kórházakat és rendelőintézeteket működtető HospInvest Zrt.-be, majd 2009 tavaszán eladta részvényeit. Az EBRD-nek mikor és milyen feltételekkel lesz újabb próbálkozása a magyar egészségügyben?
- Magyarországon nincs napirenden ilyen projekt, viszont Lengyelországban igen hasonló kezdeményezés indult, nagyobb fokú megértés és siker reményében.
- Hol van már a tavalyi hó: az EBRD igazgatótanácsa 2008 januárjában fogadta el az új magyar országstratégiát, amely szerint a bank 2010-re kivonulást tervezett. Közbeszólt azonban a gazdasági világválság. Melyek az új prioritások?
- A prioritás a válság leküzdése, a segítségnyújtás abban, hogy a globális pénzszűke ne fojtsa meg a régiót és benne a magyar gazdaságot. Az EBRD-t nem erre hozták létre és eszközei is szerényebbek, mint például az EIB-nek. A múlt év novemberi G20 viszont segített abban, hogy az EBRD ezt az új szerepet felvállalja.
- A pénzügyi fegyelem és stabilitás nem feltétlenül mutat szoros korrelációt a piaci reformok előrehaladottságával. Az EBRD által használt intézményi mutatókat tekintve Magyarország a posztkommunista régió leginkább piacosított országa, még sincs esélye közeli euróbevezetésre. A térségből elsőként eurót bevezető Szlovénia viszont sohasem volt a privatizáció és a liberalizáció bajnoka. Magyarország mellett Észtország is mindvégig inkább reformer volt, mint Szlovénia vagy Szlovákia, mégis lemaradt az euróért folytatott versenyfutásban. Mi legyen tehát a reformokkal és a magyar euróval?
- Alelnökünk, Manfred Schepers májusban Budapesten járt, és két és fél napon át konzultált a pénzügyi élet különböző szereplőivel a bankrendszer helyzetéről, valamint az általánosabb makrogazdasági tájképről, beleértve az euróbevezetés menetrendjét. Akkor tartott előadásában és nyilatkozataiban - és ezt tekinthetjük az EBRD véleményének - úgy foglalt állást: az euróhoz való közeledést nem szabad versenyfutásnak tekinteni. Minden országnak tisztában kell lennie a maga adottságaival, és annak megfelelő stratégiát kell kidolgozni. Ha megvan a stratégia, a pénzügypolitika és a szabályozás egyes elemeit konzisztens módon kell egymás mellé tenni. Például: nem igazán fér össze a gyors euróbevezetésre való törekvés és a forint lebegtetése. Ha viszont a forintot lebegtetjük, akkor nem lehet szabadjára engedni a devizaalapú hitelezést. Nem általában véve a reformok hiánya a gond, hanem az inkonzisztencia. A megfelelően megválasztott és hatékonyan kivitelezett reformok ugyanakkor segíthetnének a ciklikusan visszatérő túlköltekezési hajlam megfékezésében, illetve a gazdaság teljesítőképességének növelésében. A hangsúly azon van, hogy nem mindegy, milyen reformot választunk prioritásnak.
- Minden valószínűség szerint jövő tavasszal kormányváltás lesz Magyarországon. Ez hogyan befolyásolja a tervezést? Egyeztetnek-e az ellenzéki politikusokkal?
- Az EBRD csak a hivatalban levő pénzügyi kormányzattal egyeztet, viszont - amennyiben az indokolt - esetenként az üzleti élet, a kutatók, a civil szervezetek és akár a politikai szereplők egy szélesebb körével is konzultál. Magyarország helyzete e szempontból nem kivételes.
- A bank igazgatótanácsa szeptember első felében jóváhagyta, hogy egymilliárd euróval, 8 milliárdra emelkedjen az átalakuló országoknak 2009-ben folyósítandó teljes finanszírozás, ez 52 százalékkal több a tavalyi EBRD-kihelyezéseknél. Majd a bank nemrégiben a részvényes országoktól kérte 20 milliárd euró jegyzett tőkéjének 50 százalékos emelését, mondván: a jelenlegi tőkekészlettel már nem tudja növelni a működési területének nyújtott éves finanszírozást. Thomas Mirow EBRD-elnök szerint az emelés elmaradása esetén az EBRD 2011-től évente legfeljebb hatmilliárd eurót tudna kihelyezni, míg a több tőkével 9-10 milliárd euró finanszírozás lenne elérhető. Hogy áll a tőkeemelés kérdése?
- Kialakult egy döntési menetrend. A kormányzók a közgyűlésen, 2010 májusában, Zágrábban szeretnének dönteni. Az igazgatótanács feladata előkészíteni a döntést; javaslatot tenni az esetleges tőkeemelés mértékére és módjára. Látni kell azonban, hogy mi az a finanszírozási szükséglet, amelyet ki kell elégíteni és valóban az EBRD profiljába illeszkedik. Az elnök nemrég levelet küldött a kormányzóknak és ezzel elvégezte a "kezdőrúgást"; egyértelművé téve, hogy kevésnek tartaná a 6 milliárd körüli szintet két-három év múlva és valamilyen formában szükségesnek tartja a tőkeemelést. Ennek ellenére hosszadalmas és fárasztó tárgyalásra számítunk.
- Az EBRD 1991-től mostanáig összesen 108 programot indított Magyarországon, ezek együttes összege 2,33 milliárd eurót tett ki. E kihelyezések további 6,40 milliárd euró tőkét és más forrást vonzottak az állami és a magánszférából. A beruházások 93 százaléka a magánszektorban valósult meg. Mennyire elégedett eddigi eredményeivel a bank?
- Elégedett, a kérdés az, hogy Magyarország elégedett-e. Ha valaki majd évek múltán visszatekint az 1991 utáni korszakra, biztos lát majd komoly eredményeket, de lehet hiányérzete is, mindkét oldalon. Egyrészt elmondható, hogy az EBRD-t az indokoltnál jobban visszafogták; nem nőhette ki magát úgy, ahogy érdemes lett volna hagyni. A mi oldalunkról nézve viszont fellelhetők lesznek kihagyott lehetőségek, ahol esetleg érdemes lett volna intenzívebben együttműködni a meglevő keretek között is.
- Mikor mondhatja el magáról az 1990 nyarán, eredetileg a közép- és kelet-európai átalakulás pénzügyi elősegítésére létrehozott, londoni székhelyű intézmény, hogy a magyar gazdaságban teljesítette küldetését?
- A küldetést nem a banknak, hanem az érintett országnak kell - valamikor - teljesítettnek nyilvánítania. Erre nézve volt egy várakozás, amely nem számolt azonban a drámai világválsággal. Némiképp önkényes volt a 2010-es határidő kijelölése, de érthető, hogy ha átmeneti támogatásról volt szó eredetileg, akkor a részvényesek egy csoportja tíz-tizenöt év után már keresgéli az "exit stratégiát". Mi úgy látjuk most: a következő öt évben a mai válság ellenére tényleg megtörténhet a fokozatos kivonulás a régióból, de ez csak az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országokra vonatkozhat. A többi országnak még nagyon hosszú időn át szüksége lesz egy ilyen intézményre, amelyet emiatt akár egy állandó szereplőnek is tekinthetünk már.
- A múlt héten látott napvilágot egy - eddig meg nem erősített - sajtóértesülés, miszerint elképzelhető, hogy önt jelöli Bajnai Gordon kormányfő magyar uniós biztosnak. Hivatalos jelölés esetén elvállalná a posztot?
- Ha tényleg felmerült a nevem, azt megtiszteltetésnek és az EBRD-ben végzett munkám elismerésének tekintem. Mivel azonban semmiféle hivatalos döntésről nem tudok, nem szeretném kommentálni a feltételezéseket.
