Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha a komoly pénz nélkül megoldható előkészületeket vesszük, akkor Magyarország 2020-as olimpiai kandidációja egész jól áll - vélekedik a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila. A négy éve zajló munka eredményeként elő van készítve az olimpiai törvény, így a pályázat 2011-es beadása előtti két évben már profik vehetik át a szervezést a társadalmi szervezettől. Ilyen háttérrel lehet majd meghirdetni a fejlesztéseket a magántőke számára és indulhat meg a nemzetközi lobbizás.
Még fontosabbnak tartja a BOM elnöke, hogy kijelölték az észak-csepeli helyszínt, a főváros decemberig elfogadhatja az itteni beruházások szabályozási kerettervét, amelyet a csepeli önkormányzat helyi fejlesztési terve erősít majd meg. Szalay-Berzeviczy szerint óriási előnyt jelenthet, hogy az engedélyezés a pályázat beadásának idejére lezárulhat.
Hogy mi kell ahhoz, hogy 2020-ban Magyarország nyerhessen? Először is az, hogy ma ne Madridot válasszák - véli a BOM elnöke -, hiszen akkor a 2012-es London után ismét európai város futna be. A legfontosabb azonban, hogy a makrokörnyezet támogassa a fejlesztéseket, hiszen az infrastrukturális fejlesztésekhez a magyar adófizetők befizetései is kellenek majd, ehhez pedig gazdasági növekedésre van szükség. Szponzorációs tevékenységből és tv-jogok értékesítéséből London győzelme kihirdetésekor 1 milliárd fontot kapott a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól (NOB). Ez a PwC tanulmánya szerint nálunk a szűken vett 900-950 milliárdos olimpiai költségek 30 százalékát tudná fedezni. A BOM elnöke szerint elsősorban ezzel kell számolni, hiszen a teljes fejlesztési program 4500 milliárdos költségvetése olyan beruházási elemeket is tartalmaz, amelyeket mindenképp meg kell valósítani a jövő évtized végéig.
Kissé másképp látja a helyzetet Csurka Gergely, a Magyar Olimpiai Bizottság szóvivője. Amikor a magyar sport idén csak 1 milliárd forintot fordíthat olimpiai felkészülésre, nagyon hiányozna az az 5 milliárd forint, amennyibe - Csurka szerint helyesen - pusztán csak a 2011-es pályázati anyag elkészítése belekerül. Idén az úszóknál, a birkózásban és a kajak-kenuban jöttek ugyan az eredmények, de a magyar élsport a mindennapjaiért küzd - mondta a szóvivő, aki szerint a sportnak nagyon hiányoznak azok a forintok is, amelyet a BOM-ot alkotó vállalkozások most a mozgalom támogatására fordítanak.
A ma megmérkőző városok a rendezés költségeit nullszaldósra hozták ki - mondta Csurka -, a közvetlen költségek 25-30 százalékát a NOB tudja nyújtani támogatásként. A létesítményekre és az infrastruktúrára viszont a legolcsóbb kandidáló is nagy összegeket tervez - úgy, hogy a létesítmények fele mindegyikben már lényegében megvan. Magyarországon a szegedi kajak-kenu pálya mellett a Syma-csarnok és a Papp László Aréna van "kész" - bár ez utóbbiban nem lehetne kézilabda- vagy kosárdöntőt rendezni, mert nem fér be az előírt számú néző.
