Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdasági válság negatív hatásait és a rájuk adott kormányzati választ is jól tükrözik a munkaügyi statisztikák. Idén július végéig a legalább ötfős vállalkozások és a költségvetési intézmények által foglalkoztatottak száma 4,4 százalékkal, 2,658 millióra csökkent az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A közszférában a beinduló közcélú munkák nyomán ugyan 5,6 százalékkal nőtt a létszám, a magánszférában viszont 8,2 százalékos volt a visszaesés. Csak a júliust nézve is negatívak a folyamatok: a közszférában dolgozók száma ekkor négyezer fővel, 765 ezerre mérséklődött, míg a vállalati szférában újabb 5 ezer fővel lett kisebb a létszám.
Makroszempontból továbbra is megfelelően alakulnak a béradatok. A jegybank által leginkább figyelt bérmutató, az eseti kifizetések nélküli rendszeres bruttó keresetek dinamikája a versenyszektorban a júniusi 5,6 százalékról júliusban 4,6 százalékra lassult, míg a közszférában -2,2 százalékról -0,9 százalékra javult. Míg az idei első hét hónapban a nettó keresetek a versenyszférában négy százalékkal - azaz az inflációt kissé meghaladó ütemben - emelkedtek, addig a költségvetési területen 4,8 százalékos a csökkenés. Így a reálkeresetek - a fogyasztói árak 3,6 százalékos növekedése mellett - 2,1 százalékkal estek; ezen belül a versenyszférában 0,4 százalékos emelkedés, a költségvetésiben (döntően a tizenharmadik havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 8,1 százalékos csökkenés volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 122,1 ezer forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 ezer, a szellemieké pedig 155,2 ezer forint.
