Vannak olyan pillanatok, amikor már az is nagy szó, ha le tudunk ülni tárgyalni - kezdte sajtótájékoztatóját Bajnai Gordon a szlovák kormányfővel való több mint kétórás tárgyalása után. A magyar miniszterelnök ezután az elért eredményt azért többnek minősítette a beszélgetés tényénél. A magyar és a szlovák kormányfőnek sikerült egy 11 pontos közös nyilatkozatban megállapodnia. Ebben szerepel, hogy a két ország közös érdeke a kialakult politikai feszültség csökkentése, és mindkét ország törekszik a közös kapcsolatra, és minden eszközt megragad a feszültség enyhítésére. Mint elhangzott: érdemben eltérően ítélik meg a nemzetek Sólyom László révkomáromi látogatásának ügyét, a kormányok azonban közösen fejezik ki (nyilvánvalóan eltérő tartalmú) sajnálatukat köztársasági elnök útja kapcsán kialakult ügyben. A közös nyilatkozat néhány pontját persze elég nehéz komolyan venni. Például nehéz bármit is kezdeni azzal, hogy a két ország egyetért abban: a nemzeti kisebbségek jogait tiszteletben kell tartani és betartani a kétoldalú egyezményeket. A szlovák nyelvtörvény tükrében némi konkrétumot jelenthet, hogy a kormányfők megállapodtak egy modus operandiban: minkét ország elfogadja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főbiztosának ajánlásait, és ezt tekintik irányadónak. (A szlovák közlekedési és távközlési miniszter egyébként csütörtökön délután nyilvánosan bocsánatot kért azért, hogy a szlovák posta hibásan alkalmazta az államnyelvtörvényt, mikor nem vette figyelembe, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, a hivatali érintkezésben a kisebbség nyelve is használható.)
A szélsőségek megjelenése, az intolerancia, idegengyűlölet ügyében egyetértésre jutottak: együttműködnek ezek megfékezésében, és létrehoznak egy közös rendőri bizottságot a szélsőséges mozgalmak megfékezésére. A vitás kérdések tisztázása érdekében az összes vegyes bizottság összehívását tervbe vették. Új kezdeményezés a magyar-szlovák együttműködési tanács létrehozása, amely nem politikai jellegű lenne, de vizsgálná a két ország viszonyát, és egy pénzügyi alapot is felügyelne. A nyilatkozat tartalmazza az Ipoly folyón minél több új híd felépítését, valamint további együttműködéseket (például a roma kisebbségek helyzetének javítása) is. Komoly formában merült fel, hogy a két ország külügyminiszterei előkészítik a jószomszédi viszony 15. évfordulóját.
